A tekintélyes IFO gazdaságkutató intézet a közelmúltban górcső alá vette a volt NDK fejlődését és kimutatta, hogy kiváltképpen a bérek és nyugdíjak, valamint az egészségügyi ellátás és a közművelődés terén hatalmas a fellendülés. Más szóval egyre jobban megmutatkozik a keleti tartományok talpra állítására fordított több mint ezer milliárd euró támogatás.
Míg az újraegyesülés utáni évben a keletnémetek alig a felét keresték a nyugatnémet átlagnak, ma a keleti tartományokban a fizetések elérik a nyugati szint nyolcvanhárom százalékát. Noha még ezt is sokan kifogásolják, elfelejtik azonban megemlíteni, hogy a lakbérek is alacsonyabbak a nyugati átlagnál és a mindennapi kiadások sem érik el a volt Nyugat-Németország szintjét.
A háztartásokra eső megtakarított összeg a volt NDK-ban csaknem háromszorosára nőtt az elmúlt két évtizedben, de ennek ellenére is alig éri el a nyugatnémet családok átlagos vagyonának a felét.
Az IFO intézet tanulmánya szerint az egy főre eső nemzeti össztermék is erezhetően nőtt: míg 1991-ben alig haladta meg a 9700 eurót, ma ez már megközelíti a húszezret. A nyugati tartományokban ugyanezen időszak alatt ez az emelkedés tizenkét százalék volt. A termelékenység terén is óriási a fellendülés: míg egy ezer euró értékű termék elkészítésére hetvenhét órát szántak az NDK-ban, ma a kelet- németek ugyanezt huszonkilenc óra alatt megtermelik.
Megnyugtató a fejlődés az egészségügyi ellátás terén is: míg az újraegyesülés idején százezer főre alig kétszázötven orvos jutott, ma ugyanennyi beteget 348 orvos lát el, ami megfelel az öt évvel korábbi nyugatnémet átlagnak. De az oktatás terén is nagyot lépett előre az egykori NDK: ma már egy-ötöddel többel rendelkeznek érettségivel és ugyanilyen arányban szereznek főiskolai, illetve egyetemi diplomát.
A kecskeméti gyorshajtó kapott egy 468 ezres csekket, aztán még valamit