Thilo Sarrazin döntését a csaknem botrányba fulladt potsdami felolvasó estjén jelentette be. Mint fogalmazott, a könyvében kifejtett nézetei miatt az elmúlt hetekben egyre nagyobb lélektani nyomás nehezedett rá, ezért úgy döntött, maga kéri az államfőt, mentse fel a nemzeti bank szerepét betöltő szövetségi jegybank elnökségében betöltött tisztsége alól.

Sarrazin közel félezer oldalas könyvében egyebek között kétségbe vonta az iszlám bevándorlók szellemi képességeit, és azt írta, hogy többségük elutasítja a német államot, nem gondoskodik gyermekei iskoláztatásáról, szociális segélyből él és korlátlanul szaporodik.

Álláspontja óriási megütközést keltett, az államfő, a kancellár nyilatkozatban ostorozta, pártja, a Szociáldemokrata Párt pedig fontolóra vette kizárását. Némi meglepetést keltett egy közvélemény-kutatási eredmény, amely szerint a lakosság mintegy fele osztja Sarrazin véleményét, és csupán 16 százalék helyesli az iszlám kultúra jelenlétét Németországban.

A bankár felolvasó körútját zajos tüntetések zavarták, így most általános megkönnyebbülést jelent, hogy maga határozta el visszavonulását.

A szülőföldjükről elüldözött németek szövetségének elnöke, Erika Steinbach is számos kijelentésével borzolta a kedélyeket. Legutóbb tett nyilatkozatában arról beszélt, hogy Lengyelország 1939 tavaszán általános mozgósítást rendelt el, amit sokan úgy értelmeztek, hogy Steinbach ezáltal tompítani akarta a második világháború kirobbantásáért a németekre nehezedő felelősséget.

A berlini lengyel nagykövet náci propagandának nevezte a kijelentést, amellyel Steinbach Varsóra próbálta áthárítani a felelősséget a történtekért. Utalt arra is, hogy a szülőföldjükről elüldözött németek szövetsége már korábban is mérgezte a két ország közti megbékélés légkörét. Hangsúlyozta azonban azt is, hogy a német-lengyel kapcsolat már annyira elmélyült, hogy az ilyen kijelentések nem okozhatnak zavart.

Erika Steinbach válaszként bejelentette, hogy kiválik a kormánykoalícióban részt vevő Kereszténydemokrata Párt elnökségéből, amelyben, szerinte, már régóta nincs helye az általa képviselt álláspontnak, de megismételte, hogy történelmi tényt említett, amikor a 39 tavaszán kezdődött lengyel mozgósításról beszélt.

A német tévé idézte a dokumentumfilmjeivel közismertté vált Guido Knopot, aki ezzel kapcsolatban rámutatott arra, hogy miután a náci Németország megszállta Csehszlovákiát a varsói kormány - mintegy védekezésként - döntött a katonai mozgósítás mellett, hogy felkészüljön egy esetleges támadásra.