Infostart.hu
eur:
359.5
usd:
315.32
bux:
143464.88
2026. július 27. hétfő Liliána, Olga

"A keresztény templomokat is védeni kell, nemcsak a mecseteket és zsinagógákat"

Kétszáz keresztény templomot, kegyhelyet vagy temetőt gyaláztak meg tavaly Franciaországban, ezért egy kormánypárti képviselő parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi. Claude Bodin úgy véli: eljött az ideje, hogy a hatóságok ugyanolyan figyelmet és komolyságot fordítsanak a jelenség megfékezésére, mint a mecseteket vagy a zsinagógákat ért támadások esetén.

A politikus szerint a kérdés súlyosságát az is mutatja, hogy az idei év első két hónapjában már huszonnégy keresztény kultikus hely vagy temető elleni akciót regisztráltak. A keresztény, elsősorban a katolikus egyházi vezetők megkönnyebbülten vették tudomásul a kezdeményezést, a templomokat, kápolnákat, temetőket, karácsonykor a betlehemeket ért rongálások száma ugyanis az utóbbi két-három évben folyamatosan emelkedik, ám arról szerintük sem az állami vezetés, sem a média nem akar tudomást venni.

A sajtó jelentős része közömbös, és egyáltalán nem foglalkozik a keresztény helyeket ért incidensekkel, vélik a püspökök, nem véletlen, hogy egyikük egy Párizs környéki templom meggyalázását követően idén februárban dühös hangú nyílt levélben fordult a média képviselőihez. Michel Dubost ebben azt írja: örül, hogy a sajtó felháborodik és vizsgálódik, valahányszor támadás ér egy mecsetet vagy egy zsinagógát, elképesztőnek tartja viszont azt a csendet, ami a keresztények kultikus helyeit ért agressziókat kíséri. "Ha üvölteni kell, hogy meghalljanak, akkor üvölteni fogunk" - fogalmazott akkor a püspök rövid levelében, azzal zárva mondandóját, hogy mi keresztények a "többiekkel egyenrangú állampolgárok vagyunk".

A rendőrségi vizsgálatok szerint egyébként a templom- és sírgyalázások jelentős részét sátánisták követik el, ám gyakori, hogy a félreeső, kevésbé őrzött szentélyeket tolvajok fosztogatják, és nem kevés a politikai indítékból, ateisták és más egyházellenes aktivisták által elkövetett támadás sem.

Ez utóbbinak egyébként nagy hagyománya van Franciaországban, ami a mostani, a katolikus egyházon belül évtizedekkel ezelőtt megesett, ám csak most felderített pedofil esetek kapcsán erőteljesen megmutatkozik a sajtóban. Olyannyira, hogy a francia püspöki konferencia egy nyilatkozatban a minap azt kérte az újságíróktól, hogy az egyház kapcsán készült cikkek megírásakor legalább az elemi etikai normákat igyekezzenek betartani.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Bizalmi vagyonkezelés: szigorodnak a szabályok, fellépnek az adóelkerülés ellen

Bizalmi vagyonkezelés: szigorodnak a szabályok, fellépnek az adóelkerülés ellen

Változnak a bizalmi vagyonkezelés adószabályai: a 2026. augusztus 31. után vagyonkezelésbe adott vagyonelemeknél megszűnik az eddigi ötéves adómentességi szabály, és szigorúbb eljárás alá vonják az érintetteket. Fajcsák Gábor, az RSM adóüzletágának vezetője szerint a változás csupán azokat érinti negatívan, akik az adózási kiskapukat kihasználták, de azoknak nincs félnivalójuk, akik tisztességesen jártak el.

Magyar Péter is felszólal, új alkotmánybírát választhat hétfőn az Országgyűlés

Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalásával kezdi újabb kétnapos rendkívüli ülését az Országgyűlés, amely hétfőn megválaszthatja Sonnevend Pál egyetemi tanárt alkotmánybírónak Hende Csaba helyére. Megvitatják a vagyonvisszaszerzési hivatalról és az ügynökakták nyilvánosságra hozásáról szóló törvényjavaslatokat is.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Tényleg jön az euró 2031-ben? − A közös pénz KKV-kra gyakorolt hatásai is középpontban a Portfolio őszi vállalkozói fórumán

Tényleg jön az euró 2031-ben? − A közös pénz KKV-kra gyakorolt hatásai is középpontban a Portfolio őszi vállalkozói fórumán

Nem nekünk való a saját deviza, és ezt az érzést egyre többen osztják idehaza, amit az euróbevezetés régióban rekordnak számító mértékű támogatottsága kiválóan jelez. Ahogy a Portfolio meghívott szakértői korábban megállapították: a gazdaságpolitika sokszor nem sokkcsillapításra, hanem sokkgenerálásra használta az árfolyam-politikai mozgásteret, így nem csoda, hogy óriási konszenzus övezi a Tisza-kormány azon erőfeszítéseit, hogy bevezessük a közös európai fizetőeszközt. Hogy állunk most ezen az úton és mit jelent mindez KKV-szemszögből? A témáról sok egyéb kulcskérdés mellett bővebben a szeptember 9-i Lendületben a hazai vállalkozások 2026 konferencián esik majd szó.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×