A szövetségi munkaügyi hivatal közel 5 milliárd eurót fordított tavaly az alkalmazottak rövidített munkaidejéből fakadó anyagi hátrányok kiegyensúlyozására. A hivatal elnöke rámutatott arra, hogy az összeg ugyan magasnak tűnik, de jó befektetésnek bizonyult, mert sikerült gátat szabni a munkanélküliség felszökésének, és számos céget is megmentettek a csődtől.
Időközben a vállalatok jó része ismét visszatért a normális munkaidőhöz, sőt több helyen, mint például a BWM autógyárban, rendkívüli műszakokat is bevezettek a megnövekedett megrendelések kielégítésére.
Nem titkolta azonban azt sem, hogy az intézkedésnek vannak kárvallottjai is, mert azok a dolgozók, akik rövidített munkaidő után mégis az utcára kerültek, jóval alacsonyabb munkanélküli segélyben részesülnek, mert ennek összegét a tényleges
fizetés alapján számolják ki, és nem veszik figyelembe a munkaügyi hivatal részéről folyósított kiegészítést.
Miután ősszel a konjunktúra lassan ismét lendületbe jött, erősen csökkent a rövidített munkaidőben dolgozó alkalmazottak száma, így erre az évre a szövetségi munkaügyi hivatal fizetés-kiegészítési célra már csak 3 milliárd eurót ütemezett be.