Tenyér- és béljósláshoz hasonlította az amerikai elnökválasztás előtti közvélemény-kutatói helyzetet az InfoRádióban Glant Tibor, az NKE John Lukács Intézetének munkatársa - hasonlóan Csizmazia Gáborhoz, aki szerdán az InfoRádió Aréna című műsorában vélekedett így.
"A Trump-szavazók nem igazán akartak szóba állni ezekkel a közvélemény-kutatókkal. Ez nagyon fontos, hiszen gondoljunk bele, van egy jelöltem, akit támogatok, és folyamatosan alulmérik 3-5 százalékkal, alapvetően ellenséges vele a fősodratú sajtó, miért beszéljek ezekkel, majd elmegyek és leszavazok" - mutatott rá erre a szavazói attitűdre Glant Tibor.
Tehát szerinte kialakult egyfajta dacos ellenállás a rebulikánus szavazók egy részében, "csakazértsem mondok semmit" alapon.
Ettől viszont eltorzul a közvélemény-kutatás, mivel az emberek is "mérik" a kutatókat.
A folyamatot tovább gerjeszti, hogy az előző két választáson "elcsúszott a kutatók hitelessége", ami miatt nem volt jó tükör egy-egy felmérés.
A fogadóirodáknak volt igazuk
Annál érdekesebb volt viszont a fogadások kérdése.
"Ugyanis a RealClearPolitics mutatta a hét legnagyobb fogadóiroda-átlagát. És valamikor október elején még 49-47 volt Kamala Harrisnek, és ez ilyen 65-re fölment Trumpnál a választás előtt. Két-három nappal a szuperkedd előtt ez visszament ilyen 54-55 körüli számra, de aztán megint fölment 59 százalékra. És erre mondták azt, hogy ha valakinek 60 százaléka van a fogadások átlagában, az minden bizonnyal nyer" - mutatott rá.
Márpedig "az emberek többsége, ha fogad valamire, akkor arra fogad, amiben hisz, hogy történni fog".
Itt most tehát azt láttuk a szakértő szerint, hogy a hagyományos média és a közvélemény-kutatók "mind megbuktak".
Teljes átalakulás jön - a korábbi példák szerint
Ami a tartalmat illeti, szerinte a demokraták "hagyományos kampányt" futtattak, Kamala Harris hozta is, amit tudott, 68 milliós szavazótáboránál csak Barack Obama első győztes szavazatszáma és Joe Biden győztes voksmennyisége volt magasabb, kiálltak a celebek, Jennifer Lopez és Beyoncé is elmondta, hogy "csúnya Trump", és hogy ez az utolsó esély; csakhogy a másik oldalon meg bgeült egy tévéshow-ba "egy Elon Musk nevű ember, aki alánk tette az elektromos autókat, leparkolta a hordozórakétáját a rakéta kilövőállásra tolatva, ő fogja lehozni a fent rekedt amerikai asztronautákat, mert a NASA nem tudja lehozni, és így belemondta a kamerába, hogy fiúk, menjetek el szavazni, mert ha most nem mentek el szavazni, akkor többet nem biztos, hogy szavaztok".
Vagyis ha mindkét tábornak ugyanazt mondják, akkor már csak az nem mindegy, hogy egy énekes-színésznő mondja vagy Elon Musk.
Hogy ezek után ki lehet Donald Trump politikai ellenfele, arról Glant Tibor azt mondta, vannak politikusok - például a philadelphiai kormányzó - a demokratáknál, akik látványosan kimaradtak ebből a kampányból.
"Én azt látom, hogy mivel későn történt a jelöltváltás - soha ilyen későn amerikai választási kampányban még nem cseréltek jelöltet, mint most a demokraták. A legeslegkésőbbi az Lyndon Johnson volt, aki '68 március 31-én jelentette be, hogy nem indul újra választásért. És már az is probléma volt, de egy július végi, július második felében bemondott jelölti visszalépés olyan helyzet elé állította a kampányt, hogy nulláról kellett kezdeni egy csomó dolgot. Ezt megcsinálták, de sokan nyilvánvalóan úgy gondolták, hogy ehhez nem adják a nevüket, mert ha nem sikerül, akkor most beleégnek" - magyarázta.
Glant Tibor állítja, ha korábban, például nyáron összezárnak a demokraták és úgy állítanak ki Joe Biden helyett valaki mást - Michelle Obamát vagy Josh Shapirót -, megnyerhették volna ezt a választást.
Ráadásul a republikánus kampány nem csak az elnökválasztásra és a szenátusra hajtott, a Képviselőházra is, tehát "teljes mandátumot" akart ez a kampány, és úgy is működött.
"220 fölött lehet a képviselőházban is a helyük, vagyis mind a három hatalmi ág konzervatív többségű lesz. 1912 és '18 között a demokraták így kormányoztak. 1960 és '68 között szintén, tehát volt már erre példa. Az egyik kérdés az, hogy fel tudják-e állítani ezt a helyzetet. Régebben mind a két esetben markáns átalakulások történtek. Ugye Wilson elnök idején volt a progresszív korszak, létrehozták a Fedet, azóta van csak amerikai dollár" - hozta fel példaként.
