Hogy egészen pontosan mi a gond az ötvenes évek óta világhírűvé vált, amúgy lilás színárnyalatú, fiatalos, könnyed és derűs borral? A "becsületes" bortermelők szerint a marketing stratégia, és az azzal járó "tisztességtelen" termelői eljárások. A november első csütörtökjére kihegyezett reklámkampány például azt eredményezte, hogy a Beaujolais-t immár mindössze néhány héten át, nagyjából december harmadik hetéig lehet értékesíteni, az érettebb, csak hónapokkal később piacra kerülő minőségi változat pedig alig érdekel valakit.

A bor hírnevét az erdei gyümölcsöket, elsősorban a málnát idéző ízének "manipulálása" is alaposan megtépázta: a gyors meggazdagodást kereső termelők ugyanis különféle élesztőket vetettek be e célra, egyebek mellett ennek köszönhető például a banán ízű Beaujolais előállítása is, amelyen a hozzáértők immár évek óta viccelődnek.

Nem véletlen tehát, hogy a még mindig meglehetősen erőteljes reklámkampány ellenére az új Beaujolais "bemutatása" egyre kevésbé számít eseménynek, az eladások pedig belföldön és külföldön egyaránt évek óta zsugorodnak. Japánban például, ahol ez a francia borfajta kifejezetten nagy népszerűségnek örvend, az eladások tavaly nem kevesebb, mint húsz százalékkal estek vissza.

A termelők a 2009-es évjárattal most valóságos offenzívára készülnek, és nem csupán a bor részben elveszett becsületét igyekeznek visszaszerezni, hanem azt is be akarják bizonyítani, hogy a Franciaországban az eddigi sikerei ellenére továbbra is meglehetősen lenézett Beaujolais vidékén nem csupán néhány hetes, kizárólag azonnali fogyasztásra alkalmas, hanem komoly borokat is lehet készíteni.

A szakértők azt mondják, erre még mindig van remény, amit szerintük az is jelez, hogy az utóbbi néhány évben az igazán nagy borokat adó szomszédos Burgund vidékén működő termelők közül többen szőlőt vásároltak Beaujolais-ban.