A nem túl bonyolult nevű, Rendkívül Nagy Európai Űrtávcső (Extremely Large Telescope, ELT) várhatóan 2028-ban kezdi majd meg működését. A távcsőben található tükrök mérnöki bravúrnak számítanak, többek között például helyet kap a szerkezetben a valaha készült legnagyobb deformálható tükör, amely másodpercenként ezerszer képes változtatni az alakját, hogy a távcső korrigálni tudja a légkör turbulenciájából és egyéb rezgéseiből fakadó torzításokat - írja a BBC cikkére hivatkozva a Portfolio.

A távcsőben helyet kapó öt óriási tükör fejlesztését Elise Vernet, az ESO adaptív optikai szakértője felügyeli. A legnagyobb, M1 névre keresztelt főtükör átmérője 39 méter, és összesen 798 hatszögletű szegmensből áll, amellyel ez a valaha készült legnagyobb távcsőben használt tükör. Vernet szerint a hatszögletű darabokat úgy igazították egymáshoz, hogy azok egy tökéletesen monolitikus tükörként viselkedjenek.

A szerkezet egy kisebb, 2,4 méter átmérőjű tükre lesz a világ legnagyobb deformálható tükre, amely a külső körülményekhez igazodva képes változtatni az alakját. A távcső építésével egyidőben több kutatóintézet és vállalat is egyre modernebb tükrök fejlesztésén dolgozik, amelyek kulcsfontosságúak lehetnek a jövőbeli űrkutatás számára.

A Max Planck Kvantumoptikai Intézetben például kvantumtükör fejlesztetésén dolgoznak, amely az távcsőhöz használt óriási eszközökkel ellentétben mikroszkopikus méretben működik.A kutatók 2020-ban egy mindössze egy atom vastagságú réteget hoztak létre, amely képes visszaverni a fényt.

Majd 2023-ban egy darab, "kvantum kapcsolóként" funkcionáló, mikroszkóppal irányított atomot helyeztek el a réteg közepén, amellyel a tudósok képesek szabályozni, hogy az átengedje, vagy visszaverje a fényt.

Az atomok által visszavert fény irányításának ez a képessége a jövőben számos kvantumtechnológiában, például az információ tárolására és továbbítására szolgáló, hackelésbiztos kvantumhálózatokban is alkalmazható lehet majd.