Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 2. vasárnap Lehel
An elderly man not feeling well while doctor writing down symptoms during COVID-19 pandemic.
Nyitókép: Smederevac/Getty Images

Felcsillan a remény a poszt-Covidban szenvedőknek

A koronavírus-fertőzésen átesett betegek mintegy 80 százalékánál jelentkezik a poszt-Covid szindróma. A tünetek diagnosztizálása és a megfelelő terápia kiválasztása viszont még mindig gyerekcipőben jár. Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet legújabb kutatása ebben szeretne változást hozni.

Poszt-Covid szindrómák alatt azokat a tünetegyüttesek értjük, amelyek az aktív fertőzés után is fennmaradnak bizonyos betegeknél. Fontos kihangsúlyozni, hogy ezek nem feltétlenül függnek össze a lezajlott vírusfertőzés súlyosságával. Megyesfalvi Zsolt kutatóorvost elmondása szerint a legnagyobb gond – Magyarországon és világviszonylatban egyaránt –, hogy még nincsenek olyan biomarkerek, fehérjék, esetleg molekulák, amelyek előre jeleznék az adott poszt-Covid tünetegyüttes kialakulásának a lehetőség, lefolyásának súlyosságát, pedig ezek lehetőséget adnának a célzott, személyre szabott terápiára.

A szakember elmondta, az Országos Korányi Pulmonológia Intézetben elsősorban véralapú biomarkereket vizsgálnak, elemezve a beteg vérét a fehérjeösszetétel, az anyagcsere és más molekulák szempontjából, hogy esetleg ezek alapján vetítsék előre az adott személynél a poszt-Covid szindróma megjelenésének a valószínűségét.

A poszt-Covid szindrómának nagyon szerteágazó tünetegyüttesei lehetnek, hiszen vannak légúti és központi idegrendszert, esetleg az izomrendszert érintő tünetek, és emiatt nem igazán lehetséges egységes biomarkereket beazonosítani. A Pulmonológia Intézetben ezért

a személyre szabott biomarkerpanelek kialakítására fókuszálnak,

amit úgy érhetnek el, hogy poszt-Covid-tünetspecifikusan azonosítják a biomarkereket – magyarázta a szakember.

Megyesfalvi Zsolt szerint legkésőbb 2024 közepéig-végééig összeállhat a biomarkerpanel, és majd azt követen lesznek kipróbálhatók a klinikai gyakorlatban. Bár ez hosszú időnek tűnhet, de tekintettel arra, hogy sokáig velünk maradhatnak a poszt-Covid tünetegyüttesek, érdemes és szükséges ezeket kutatni – emelte ki a kutatóorvos.

A szakember elismerte, ahogyan kezdetekben magáról a koronavírus-fertőzésről és annak lefutásáról is keveset tudott az orvostudomány, úgy ez most igaz a poszt-Covid szindrómára is. Viszont utóbbiakról nem esik annyi szó, mint annak idején a világjárványról, noha

a poszt-Covid tünetek is rendkívül megnehezítik egyesek életét a fertőzés lezajlása után.

Tekintettel arra, hogy egy viszonylag új dologról van szó, előfordul a gyakorlatban, ha nem is a félrediagnosztizálás, de az, hogy nem igazán ismerik fel a poszt-Covid tünetegyüttes jelenlétét – tette hozzá.

A kutatóorvos azt is megjegyezte, miután a diagnózist felállítják, hogy az adott illető poszt-Coviddal küzd, már maga az altünetcsoport eldöntése már nem okoz nehézséget.

„Maga a betegség megléte, ami nehéz nehézséget okoz a szakma számára” – ismételte meg.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyar Péter: vasárnap leáll a paksi atomerőmű

Magyar Péter: vasárnap leáll a paksi atomerőmű

Hajnalban lekapcsolják az utolsó előtti blokkot, vasárnap pedig az utolsót is.

„Még a cipőkötés is bonyolultabb az újraélesztésnél”

A laikusok is biztonsággal használhatják az automata és félautomata defibrillátorokat, mert ezek a készülékek hangutasításokkal segítik a felhasználókat, és nem lehet velük kárt okozni – hangsúlyozta az InfoRádiónak nyilatkozó sürgősségi szakorvos, mentőorvos, az SOS Elsősegély alapító-vezetője. Márkus Dávid arról is beszélt, hogy különösen fontos a defibrillátor használata olyan helyzetekben, ahol a mentők nem tudnak néhány percen belül a helyszínre érkezni.
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×