Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.45
bux:
0
2025. december 26. péntek István
An elderly man not feeling well while doctor writing down symptoms during COVID-19 pandemic.
Nyitókép: Smederevac/Getty Images

Felcsillan a remény a poszt-Covidban szenvedőknek

A koronavírus-fertőzésen átesett betegek mintegy 80 százalékánál jelentkezik a poszt-Covid szindróma. A tünetek diagnosztizálása és a megfelelő terápia kiválasztása viszont még mindig gyerekcipőben jár. Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet legújabb kutatása ebben szeretne változást hozni.

Poszt-Covid szindrómák alatt azokat a tünetegyüttesek értjük, amelyek az aktív fertőzés után is fennmaradnak bizonyos betegeknél. Fontos kihangsúlyozni, hogy ezek nem feltétlenül függnek össze a lezajlott vírusfertőzés súlyosságával. Megyesfalvi Zsolt kutatóorvost elmondása szerint a legnagyobb gond – Magyarországon és világviszonylatban egyaránt –, hogy még nincsenek olyan biomarkerek, fehérjék, esetleg molekulák, amelyek előre jeleznék az adott poszt-Covid tünetegyüttes kialakulásának a lehetőség, lefolyásának súlyosságát, pedig ezek lehetőséget adnának a célzott, személyre szabott terápiára.

A szakember elmondta, az Országos Korányi Pulmonológia Intézetben elsősorban véralapú biomarkereket vizsgálnak, elemezve a beteg vérét a fehérjeösszetétel, az anyagcsere és más molekulák szempontjából, hogy esetleg ezek alapján vetítsék előre az adott személynél a poszt-Covid szindróma megjelenésének a valószínűségét.

A poszt-Covid szindrómának nagyon szerteágazó tünetegyüttesei lehetnek, hiszen vannak légúti és központi idegrendszert, esetleg az izomrendszert érintő tünetek, és emiatt nem igazán lehetséges egységes biomarkereket beazonosítani. A Pulmonológia Intézetben ezért

a személyre szabott biomarkerpanelek kialakítására fókuszálnak,

amit úgy érhetnek el, hogy poszt-Covid-tünetspecifikusan azonosítják a biomarkereket – magyarázta a szakember.

Megyesfalvi Zsolt szerint legkésőbb 2024 közepéig-végééig összeállhat a biomarkerpanel, és majd azt követen lesznek kipróbálhatók a klinikai gyakorlatban. Bár ez hosszú időnek tűnhet, de tekintettel arra, hogy sokáig velünk maradhatnak a poszt-Covid tünetegyüttesek, érdemes és szükséges ezeket kutatni – emelte ki a kutatóorvos.

A szakember elismerte, ahogyan kezdetekben magáról a koronavírus-fertőzésről és annak lefutásáról is keveset tudott az orvostudomány, úgy ez most igaz a poszt-Covid szindrómára is. Viszont utóbbiakról nem esik annyi szó, mint annak idején a világjárványról, noha

a poszt-Covid tünetek is rendkívül megnehezítik egyesek életét a fertőzés lezajlása után.

Tekintettel arra, hogy egy viszonylag új dologról van szó, előfordul a gyakorlatban, ha nem is a félrediagnosztizálás, de az, hogy nem igazán ismerik fel a poszt-Covid tünetegyüttes jelenlétét – tette hozzá.

A kutatóorvos azt is megjegyezte, miután a diagnózist felállítják, hogy az adott illető poszt-Coviddal küzd, már maga az altünetcsoport eldöntése már nem okoz nehézséget.

„Maga a betegség megléte, ami nehéz nehézséget okoz a szakma számára” – ismételte meg.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 26. 06:48
×
×
×
×