Infostart.hu
eur:
386.42
usd:
332.64
bux:
0
2026. március 4. szerda Kázmér
An elderly man not feeling well while doctor writing down symptoms during COVID-19 pandemic.
Nyitókép: Smederevac/Getty Images

Felcsillan a remény a poszt-Covidban szenvedőknek

A koronavírus-fertőzésen átesett betegek mintegy 80 százalékánál jelentkezik a poszt-Covid szindróma. A tünetek diagnosztizálása és a megfelelő terápia kiválasztása viszont még mindig gyerekcipőben jár. Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet legújabb kutatása ebben szeretne változást hozni.

Poszt-Covid szindrómák alatt azokat a tünetegyüttesek értjük, amelyek az aktív fertőzés után is fennmaradnak bizonyos betegeknél. Fontos kihangsúlyozni, hogy ezek nem feltétlenül függnek össze a lezajlott vírusfertőzés súlyosságával. Megyesfalvi Zsolt kutatóorvost elmondása szerint a legnagyobb gond – Magyarországon és világviszonylatban egyaránt –, hogy még nincsenek olyan biomarkerek, fehérjék, esetleg molekulák, amelyek előre jeleznék az adott poszt-Covid tünetegyüttes kialakulásának a lehetőség, lefolyásának súlyosságát, pedig ezek lehetőséget adnának a célzott, személyre szabott terápiára.

A szakember elmondta, az Országos Korányi Pulmonológia Intézetben elsősorban véralapú biomarkereket vizsgálnak, elemezve a beteg vérét a fehérjeösszetétel, az anyagcsere és más molekulák szempontjából, hogy esetleg ezek alapján vetítsék előre az adott személynél a poszt-Covid szindróma megjelenésének a valószínűségét.

A poszt-Covid szindrómának nagyon szerteágazó tünetegyüttesei lehetnek, hiszen vannak légúti és központi idegrendszert, esetleg az izomrendszert érintő tünetek, és emiatt nem igazán lehetséges egységes biomarkereket beazonosítani. A Pulmonológia Intézetben ezért

a személyre szabott biomarkerpanelek kialakítására fókuszálnak,

amit úgy érhetnek el, hogy poszt-Covid-tünetspecifikusan azonosítják a biomarkereket – magyarázta a szakember.

Megyesfalvi Zsolt szerint legkésőbb 2024 közepéig-végééig összeállhat a biomarkerpanel, és majd azt követen lesznek kipróbálhatók a klinikai gyakorlatban. Bár ez hosszú időnek tűnhet, de tekintettel arra, hogy sokáig velünk maradhatnak a poszt-Covid tünetegyüttesek, érdemes és szükséges ezeket kutatni – emelte ki a kutatóorvos.

A szakember elismerte, ahogyan kezdetekben magáról a koronavírus-fertőzésről és annak lefutásáról is keveset tudott az orvostudomány, úgy ez most igaz a poszt-Covid szindrómára is. Viszont utóbbiakról nem esik annyi szó, mint annak idején a világjárványról, noha

a poszt-Covid tünetek is rendkívül megnehezítik egyesek életét a fertőzés lezajlása után.

Tekintettel arra, hogy egy viszonylag új dologról van szó, előfordul a gyakorlatban, ha nem is a félrediagnosztizálás, de az, hogy nem igazán ismerik fel a poszt-Covid tünetegyüttes jelenlétét – tette hozzá.

A kutatóorvos azt is megjegyezte, miután a diagnózist felállítják, hogy az adott illető poszt-Coviddal küzd, már maga az altünetcsoport eldöntése már nem okoz nehézséget.

„Maga a betegség megléte, ami nehéz nehézséget okoz a szakma számára” – ismételte meg.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Srí Lanka az ott ragadt magyarok költséges csapdájává vált a háború miatt – helyszíni beszámoló

Srí Lanka az ott ragadt magyarok költséges csapdájává vált a háború miatt – helyszíni beszámoló

Srí Lankán is ragadtak magyarok a közel-keleti háború miatt. Erről Smidtné Horváth Zsuzsanna, a Magyarok Srí Lankán utazási iroda vezetője beszélt az InfoRádióban. Elmagyarázta azt is, hogy miért kell(ene) még a drága alternatív járattal utazni hajlandó turistáknak is fél hónapot várniuk.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×