4 °C
Új vírustörzsek a delta dominanciája alatt is megjelentek, mint például a legfrissebb delta plusz, amelyet AY.4.2 néven is ismerhetünk, de ez is csak kis mértékben tér el az eredeti deltától, a mutáció egyelőre nem bizonyított hatása a kevesebb tünetet okozó, azonban fertőzőbb mivolta lehet, írja a The Guardian.
William Hanage harvardi epidemiológus szerint nyugodtan beszélhetünk ezekről a változatokról úgy, mintha a delta unokái lennének.
"Volt már néhány delta plusz, ez valójában egy gyűjtőnév. Fertőzősége nem tér el olyan nagy mértékben a legutóbbinak sem az eredeti deltától"
– mondja.
Kétféle jövőképet vázolnak fel
Mindezek ismeretében felmerül a kérdés:
vajon a delta lesz a koronavírus szupermutációja?
Az első lehetőség az, hogy az eredeti vírus génszekvenciájában végbement mutációk után, amelyek az alfát, majd a deltát is létrehozták, nem lesz már ekkora ugrás. A mutáció sokkal lassabb ütemben zajlik majd, egyszer át fogja lépni az első generációs oltások hatókörét. A kutatók szerint spekulációról van szó, de ez egy elég valószínű jövőkép.
"Arra számítok, hogy a vírus úgy fejlődik, hogy a korábbi immunitás már ne hasson rá. Az influenza és más koronavírusok esetében, amelyeket elég jól ismerünk, körülbelül tíz évbe telik, amíg a vírus annyi változást halmoz fel, hogy a vérben lévő antitestek már ne ismerjék fel" – mondja Francois Balloux, a UCL Genetikai Intézet igazgatója.
Az alternatíva ugyanakkor egy, a semmiből feltűnő, a deltához hasonlóan mindent vivő variáns létrejötte lehet. Ravi Gupta, a Cambridge-i Egyetem klinikai mikrobiológusa abban hisz, hogy meg fog jelenni ez a következő szupervariáns.
"Jelenleg deltajárvány van.
A delta plusz túl gyenge ahhoz, hogy szupervariánssá fejlődhessen.
Két alvariációja is van a deltának, egyik sem tudott elterjedni nagy mértékben. De elkerülhetetlen, hogy a következő két évben megjelenjen egy másik, jelentős variáns, amely versenyezni fog a deltával, és lehet, hogy túl is szárnyalja versenytársát" – véli Gupta.
Három út vezethet ide
2020 végén a tudósok felfedezték a vírusrekombinációt a SARS-CoV-2 esetében: a különböző törzsek kicserélték a mutációkat egymás közt, új variánst létrehozva. Gupta szerint ez nem túl gyakori jelenség, de lehet majd a szupervariáns létrejöttének oka – bár úgy, hogy szinte nincs a világos nem a delta okozta eset, ennek tényleg kicsi az eshetősége.
A másik szupermutánshoz vezető út nagy jelentőségű mutációk sorozata lenne, amellyel egy sokkal veszélyesebb delta plusz vagy egy teljesen új törzs is létrejöhet.
"Bár a legújabb variánsok a delta változatai, a vírusnak óriási lehetősége van a jövőbeni fejlődésre. Bonyolultabb mutációk fejlődhetnek ki több egyidejű mutációval, ami problémásabb lehet" – mondja Gideon Schreiber, az izraeli Weizmann Tudományos Intézet biomolekuláris tudományok professzora.
Az elmúlt hetekben a Merck Covid-gyógyszere,
a molnupiravir kapcsán is felmerültek aggályok
azzal szemben, hogy új variánst hozhat létre: a szer működési elve az, hogy beavatkozva a vírus replikációjába mutációkkal szemeteli tele azt addig, amíg az életképtelen nem lesz. Egyesek szerint ha egy mutáció életben marad, az beavatkozhat a vírus fejlődésébe, mások szerint azonban bár a felvetés vizsgálatra érdemes, ennek szellemében nem szabad megtagadni a kezelése a súlyos állapotú betegektől.
A sok fertőzésátadás az igazi veszély
Gupta inkább amiatt aggódik, hogy olyan helyeken, mint a magasan átoltott Nagy-Britannia, is magas fertőzésszám az áttöréses fertőzések révén. Amikor ugyanis sok átadás történik, a vírus végül eljuthat egy immunhiányos emberhez, akiben hosszan mutálódhat akár egy olyan vírusváltozat is, amelyik aztán terjedni kezd. Vérplazma-terápiát kapó betegben ő már leírta egy tanulmányban ezt a folyamatot: a plazma antitestjeit kikerülővé mutálódott a vírus, miután a beteg immunrendszere nem tudta legyőzni azt.
A kutatók most azt vizsgálják, milyen irányból jelenthet veszélyt a jövendőbeli szupervariáns. Hanage szerint ez attól is függ, épp milyen szakaszában jár majd a járvány, amikor a törzs térhódításba kezd. Véleménye szerint eddig leginkább az oltatlanokat targetálta a vírus, de ez változhat. Ez elég ijesztően hangzik, de szerencsére az oltásokat már a vírus mutációs képességének ismeretében fejlesztették úgy, hogy viszonylag gyorsan tudjanak alkalmazkodni a megváltozott helyzethez, ráadásul folyamatban van a második generációs oltások fejlesztése is.
Kell a maszk is
Gupta szerint azonban a jövőben sem lesz elegendő csak az oltásokra támaszkodnunk, meg kell tartanunk valamennyit a korlátozásokból is.
Az esetszámok jelenleg olyan magasak, hogy sokkal jobb megelőzni az új fertőzéseket.
Más szóval nem szabadna maszk nélkül mászkálni zsúfolt helyeken, épületekben, még ha ez nehéz is.
Ha megnézzük az eddigi változatokat, ezek mind olyan országokban jelentek meg, ahol nagyon magas, ellenőrizetlen a fertőzés terjedése – Indiában, az Egyesült Királyságban, Brazíliában. Hozzátette: „okkal nem hallottunk még szingapúri vagy dél-koreai változatról".
