eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Kardosné Huszár Ildikó klinikai diabetológiai szakedukátor oltáshoz készíti elő a Pfizer-BioNTech koronavírus elleni vakcináját az orosházi  Dr. László Elek Kórház és Rendelőintézetben kialakított oltóponton 2021. március 16-án.
Nyitókép: MTI/Rosta Tibor

A legerősebb a hibrid immunitás: ezért érdemes fertőzés után oltatni

Egyre több bizonyíték áll rendelkezésre, hogy a fertőzés után immunizáltak szervezetében nagyon robusztus immunitás alakul ki, amely ráadásul a variánsokkal szemben is védelmet nyújt.

Az úgynevezett hibrid immunitás, azaz a fertőzés utáni immunitás és az oltás keveréke lehet a legerősebb védelem az újabb megfertőződéssel szemben – írja az NBC News.

"Tényleg drámai mértékben megugrik az immunitás azoknál az embereknél, akik korábban már megfertőződtek, ha legalább egy adag vakcinát kapnak. A legaggasztóbb változatok némelyikével szemben szó szerint százszor jobb az antitestek szintje az oltás után, mint előtte a természetes immunitással rendelkezőknél. Ez nem kis változás" – mondta Shane Crotty, a kaliforniai La Jolla Immunológiai Intézet immunológiaprofesszora.

A korábbi fertőzés kevés

Fikadu Tafesse, az Oregoni Egészségügyi és Tudományos Egyetem molekuláris mikrobiológia és immunológia adjunktusa saját kutatásainak eredményeként ugyanezt tapasztalta.

"Jobb védelmet nyújt az oltás a megfertőződést követően, mint ha csak a betegségen való átesés adja az immunitást"

– fogalmazott.

Bár a korábbi koronavírusos megbetegedés bizonyos fokú védettséget biztosít, a mértéke változó lehet, így egyesek hajlamosak az újrafertőződésre.

"A fertőzésből való felépülés után az antitestszintek változók, a spektrum alsó végén lévők fogékonyabbak lehetnek az újrafertőződésre, viszont a betegségből felépült embereknél már egyetlen oltás után az egekbe szökik az antitestek száma, beleértve azokat is, amelyek semlegesítik az aggályos változatokat" – fogalmazott Deepta Bhattacharya, az Arizonai Egyetem immunológiaprofesszora.

Mesterséges tüskefehérjével tesztelték

A BioRxiv-ben közölt szakértői ellenőrzés előtt álló tanulmány szerint a New York-i Rockefeller Egyetem munkatársai az egyes típusú immunitások variánsoknak való ellenállóképességét vizsgálták, amihez módosított tüskefehérjét készítettek. Ezen húsz, a természetben előforduló mutáció volt jelen. A tüskefehérjét fertőzésen átesett, oltott és hibrid immunitással rendelkező emberek véréből vett antitestekkel állították szembe. Az első két csoport tagjainak vérében található antitesteket kikerülte a tüskefehérje, a harmadik csoportéval azonban nem tudott mit kezdeni.

Egy másik, a CDC által közzétett kutatás szerint a hibrid immunitással rendelkezők körében az újrafertőződés esélye felére csökkent oltás hatására.

A siker kulcsa a b-sejtekben rejlik

A hibrid immunitás erejét a b-sejtes memória adhatja. Ezek a sejtek antitesteket termelnek bizonyos fenyegetésekkel – például a koronavírussal – szemben, ha már érintkeznek vele korábban. A memória b-sejtek azonban nemcsak olyan antitesteket termelnek, amelyek korábbi fertőzések során már beváltak, hanem folyamatosan módosítják a képletet, és olyan antitesteket állítanak elő, amelyek akár még nem is létező vírusváltozatok ellen is hatékonyak.

Mind a vakcinával kiváltott immunitás, mind a természetes fertőzés kiváltja a memória b-sejtek antitesttermelő képességét, a kutatások azonban azt találták, hogy

a memória b-sejtek szintje átlagosan magasabb a hibrid immunitással rendelkező embereknél, mint természetes fertőzés vagy csak védőoltás esetében.

Ez lehet a felelős a hibrid immunitással járó magasabb antitestszámért.

Az így termelődött antitestek még a 2003-as SARS vírus ellen is hatékonyak egy, a Science magazinban júniusban publikált tanulmány szerint. Mindez reményt adhat egy, a jövőben elérhető pánkoronavírus-vakcinával kapcsolatosan is.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk

Harry hercegi címe bánhatja, hogy állandó amerikai lakos lett

Harry herceg, III. Károly angol király kisebbik fia hivatalosan is felszámolta kapcsolatait Nagy-Britanniával. Így értékelik a szigetországban a lépését, hogy az Egyesült Államokat jelölte meg állandó lakhelyeként. Felmerült, hogy emiatt elveszítheti hercegi címét.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×