eur:
411.68
usd:
395.29
bux:
79551.8
2024. november 24. vasárnap Emma
Jég megolvadt vizéből kialakult folyók a Grönland nyugati részén húzódó jégtakarón 2019. augusztus 1-jén, miután a több európai országot egy héttel korábban sújtó hőhullám elérte a szigetet. A víz függőleges kürtőkbe, úgynevezett gleccsermalmokba folyik, amelyekből az Atlanti-óceánba ömlik.
Nyitókép: MTI/AP/InCaspar Haarlov

Klímakutató: vészesen közel egyre több billenőpont

Az ENSZ Kormányközi Klímaváltozási Bizottságának (IPCC) jelentése szerint az emberi tevékenység minden korábbinál erőteljesebben idézi elő a klímaváltozást, amely visszafordíthatatlanná vált, a globális felmelegedés már a Föld minden lakott részén szélsőséges időjárási körülményeket idéz elő. A testület alelnöke szerint ugyanakkor még sokat tehet az emberiség a negatív folyamatok mérsékléséért és megállításáért.

Ürge-Vorsatz Diána klímakutató az InfoRádiónak nyilatkozva kifejtette: a civilizációk kialakulása óta, hosszú időn keresztül a Föld hőmérséklete nagyon stabil volt, olyannyira, hogy igazából ennek köszönhető, hogy ennyire kivirágozhattak a civilizációk. Ehhez képest az emberiség mára 1,1 Celsius-fokkal felmelegítette az éghajlatot, kibillentve azt az említett stabil helyzetéből, ilyen szempontból tehát

már elmúlt az úgynevezett utolsó óra

– fogalmazott az IPCC alelnöke. Hozzátette: az azonban nagyon nem mindegy, hogy mennyire tekerjük vissza a geológiai órát, és hogy milyen helyzetbe kormányozzuk vissza a klímát ahhoz képest, amiben a civilizációk, akár az emberszabásúak léteztek. Momentán ez történik: „sok szempontból már most körülbelül 2 millió évvel visszatekertük a geológiai órát, de a legtöbb klímaindikátor szempontjából is 2 ezer évvel – a fejlett világ még soha nem látott a mostanihoz hasonló klímát". Ugyanakkor még nagyon sokat tehetünk – ismételte meg Ürge-Vorsatz Diána –, hiszen

nem mindegy, hogy a felmelegedés megáll másfél–két Celsius-foknál, vagy esetleg fölmegy 5-6-7 fokra.

Az ENSZ bizottságának jelentése első ízben fektetett nagy hangsúlyt az úgynevezett billenőpontokra, vagyis az olyan eseményekre, melyek során a folyamatok már annyira felerősítik önmagukat, hogy képtelenség visszaállítani az eredeti állapotot, így egy más állapotba torkollnak. Ürge-Vorsatz Diána példaként említette a tengeri áramlatokat, amik ha összeomlanak, nagyon jelentős hatással lehetnek az egész Föld éghajlatára és időjárására. Ahogyan mondjuk az is, ha a grönlandi jégtakaró instabillá válik és belecsúszik a tengerbe vagy elolvad, mert az önmagában 7 méterrel emelné meg a tengerek szintjét.

A szakember megjegyezte, a jelentésük szerint az a tengeri áramlat, amelynek a Golf-áramlat is a része, nem valószínű, hogy ebben a században instabillá válna és összeomlana, viszont azóta, hogy befejezték az ezzel kapcsolatos vizsgálatokat, megjelent egy cikk a Nature című neves folyóiratban, ami a legújabb adatok és megfigyelések alapján azt mutatja, hogy mégis nagyon közel lehet a billenőpont – ennek tükrében pedig a kormányközi testület is bizonytalanabb az említett előrejelzését illetően.

Tehát az látható, hogy egyre több billenőponthoz vagyunk egyre közelebb,

fogalmazott az InfoRádióban a szakember. Ide sorolható az amazonasi esőerdők kiszáradása és elsivatagosodása – legalábbis elszavannásodása –, vagy a nyugat-antarktiszi jég elolvadása, a szibériai, illetve általában az állandóan fagyott talajban lévő metán kiszabadulása, és az ennek hatására bekövetkező éghajlatváltozás.

Ürge-Vorsatz Diána a fenti folyamatok megelőzése érdekében azt tartaná a legfontosabbnak, hogy

az olajat, a gázt és a szenet a földben tartva, leszokjunk a fosszilis tüzelőanyagok használatáról,

helyette pedig megújuló energiaforrásokból elégítsük ki az energiaigényeket. Mindezt pedig csak úgy lehet megcsinálni, ha ezzel párhuzamosan nagyon jelentősen növeljünk az energiahatékonyságot, általánosságban átgondolva az energiafelhasználást. Példaként említtette, hogy nem kellene minden nap bejárni a munkahelyre és a közlekedés során kipufogni a benzint, mikor a digitális megoldásokkal otthonról is elérhetők a munkahelyi célok. „Csak így fogjuk tudni megoldani az éghajlatváltozást” – hangsúlyozta, hozzátéve: ezzel párhuzamosan az is feladat, hogy nagyon alacsonyan, másfél foknál ne magasabban tartsuk a Föld átlaghőmérsékletének az emelkedését.

A jelentés kimondja azt is: nagyon fontos, hogy a metánkibocsátásokat is gyorsan és erőteljesen csökkentsük. Ez a fentinél még nehezebb, hiszen mindezért a mezőgazdaság az első számú felelős – tette hozzá a klímakutató.

Nem kérdés?

Ürge-Vorsatz Diána egyebek mellett arra is kitért az InfoRádiónak nyilatkozva, hogy nem lehet kérdés, hogy 2050-re elérhető-e a karbonsemlegesség, mert jelenleg nincs más választása az emberiségnek. Az ENSZ Kormányközi Klímaváltozási Bizottságának alelnöke úgy véli, hogy bizonyos szinten a környezetbarát technológiákra való átállás költségei és a fogyasztókat is érintő áremelkedés, illetve a klímaváltozás okozta szélsőségek és élhetetlen életkörülmények között kell választani.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×