INFORÁDIÓ
2021. június 14. hétfő
Vazul

koronavírus

lacza zsombor

ellenanyag

oltás

Szerológiai vizsgálatot végeznek helyi lakosokon a Milánó megyében fekvő Cislianóban 2020. április 20-án. A vizsgálat célja az esetleges korona-vírusfertőzésre adott ellenanyagválasz kimutatása.

Lacza Zsombor: félrevezető az ellenanyagszint mérése, a szervezet más módon is emlékezik

Infostart

Az immunrendszer védelmi rendszere háromszintű, ezért önmagában az ellenanyag-termelődés hiánya a koronavírus-betegség vagy az oltás után nem jelent semmit – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Lacza Zsombor, a Testnevelési Egyetem tudományos rektorhelyettese. A tapasztalatok szerint mind a fertőzés, mind a vakcina hasonó védettséget ad.

Lacza Zsombor kutatóorvos elmondása szerint már egészen jó adatokkal rendelkeznek arról, hogy a koronavírus-betegség során mikorra és milyen ellenanyagszint alakul ki az emberi szervezetben, mert amikor gyűjtik a plazmadonorokat, a jelentkezőket alaposan meg is kell vizsgálniuk.

Volt például egy dán kutatás, jegyezte meg a szakértő, amelyben négymillió embert vizsgáltak, gyakorlatilag a teljes lakosságot, hogy a betegségen átesettek milyen arányban védettek az újrafertőződéstől. Ennek során megállapítást nyert, hogy

nyolcvanszázalékos védettséget jelent, ha valaki átesett a betegségen.

Az arány korosztályonként viszont eltérő volt: az idősebbeknél gyengébb (49 százalék), de a fiataloknál 80 százalék körüli, ami egy jó oltás védettségi szintjével körülbelül azonos.

Bár arra egyelőre nincs közelítő válasz, hogy a betegségen átesés vagy az oltás felvétele ad-e nagyobb védettséget – tette hozzá a Testnevelési Egyetem tudományos rektorhelyettese –, miután ezek nagyon különböző populációkat érintenek és nehéz vizsgálni, de a rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy nagyjából hasonló, tehát összemérhető a kettő.

A védettség kialakulásának idejét illetően Lacza Zsombor emlékeztetett: valójában nem az oltás véd meg bennünket, hanem a szervezetünkben az arra adott válasz. Tehát az oltás, akár egy jó erős fenékbe rúgás, a betegséget imitálja, és az arra adott reakció véd a betegségtől, de sem a „rúgás”, sem a „fenék” nem elhanyagolható tényező – fogalmazott a szakember.

Példaként említette, van olyan oltás, például a Pfizer-vakcina, amelyik egy fehérjét választ ki, annak is egy részét, és azt juttatja be "egy jó trükk segítségével" a szervezetbe, és mivel ez a fehérje kritikus ahhoz, hogy a vírus szaporodni tudjon, az ez ellen termelt ellenanyagok kiváló védettséget nyújtanak. Ezzel szemben, aki átesik a betegségen, az a vírus összes fehérjéjével találkozik, rengeteg különböző ellenanyagot termel, tehát nem egy szűk, hanem egy tág spektrumot, viszont mindegyikből kevesebbet. Végeredményében azonban

mind a kettő hasonló védettséget nyújt.

A fentiekből kiindulva, ha csak azt az antitestet vizsgáljuk a beteg vérében, amely ellen az oltása érzékenyítette, akkor nagyon magas értéket kapunk, ha viszont egy olyan antitestet, amely benne sem volt az oltásban, nulla lesz az eredmény. Éppen ezért veszélyes is az, ha valaki magánlaborokban nézeti meg a védettségi szintjét az oltás után, mert ha nem megfelelő tesztet alkalmaznak, álnegatív eredmények születhetnek, a beoltottak pedig felesleges aggódhatnak.

"Amikor valaki megkapja az oltást vagy a betegséget, a szervezete kap egy támadást, védekezik, és jó sok ellenanyagot termel, ki többet, ki kevesebbet, de valamennyit termel. Amikor legyőzte a betegséget, akkor a szervezet fölösleges dolgokat nem csinál, az ellenanyagszint lassan elkezd csökkenni és egy egészen alacsony szinten marad meg, ami lehet, hogy a tesztnek az érzékenységi küszöbét el sem éri, de attól még ott van. És

amikor kap egy újabb fertőzést, akkor varázsütésre, mivel ott van az emlékezet, rögtön elkezdi termelni nagy mennyiségben az ellenanyagot"

– mondta Lacza Zsombor. Az oltásnál is így működik, a második dózis után tíz nappal valószínűleg jó magas az ellenanyagszint, de eltelik három hónap, és az ellenanyagszint jelentősen lecsökken, de attól még védett az ember, mert ha a szervezete találkozik a betegséggel, két napon belül megint magas lesz az ellenanyagszintje.

A Testnevelési Egyetem tudományos rektorhelyettese jelezte, a védelmi rendszer háromszintű, ebből csak egy az ellenanyagszint, a másik a sejtes védelem, amelyet csak most kezdenek mérni a laboratóriumokban, mert technikailag nehéz. A harmadik az IgG, a tartósan fennálló ellenanyagszint, amelynek termelése sokszor nem mutatható ki, mert a beteg már legyőzte a vírust a nyálkahártyában, tehát olyan ellenanyagokat termelt, amely a nyálkahártyában válik ki, és már a torokban, a garatban eliminálja a vírust, nem kerül be a vérbe. Ezért nem is lesz tartós ellenanyagszint, de ugyanolyan védett, mert ha legközelebb megkapja a fertőzést, akkor ugyanúgy termelődik ez a nyálkahártya-ellenanyag, és ott eliminálja a vírust.

Nyitókép: MTI/EPA/ANSA/Matteo Corner

Kapcsolódó hang

Lacza Zsombor az Arénában
 
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018