A közlemény szerint egy nemzetközi mérnökcsapat segítségével elkezdték összeszerelni az SZTE-n a világ élvonalába tartozó, több tonna súlyú Liconic robotizált biobanki mintatároló rendszert. A csaknem hárommilliárd forint értékű komplex berendezés több millió biológiai minta tárolására, gyors azonosítására lesz alkalmas, ami nélkülözhetetlen a személyre szabott diagnosztika és terápia kialakításában.

Fendler Judit, az SZTE kancellárja hangsúlyozta, a fejlesztés

minőségi ugrást jelent az emberi biológiai minták felhasználásával folyó klinikai – főként onkológiai és idegtudományi –, valamint genetikai kutatásokban is,

amelynek köszönhetően tovább erősödik az egyetem nemzetközi és hazai tudományos életben betöltött pozíciója.

Az SZTE a koronavírus-járványhelyzet okozta nehézségek nyomán áttervezte a folyamatban lévő beruházást, és világviszonylatban is egyedülálló innovációval bővítette a biobank kapacitását. Kettő, akár a koronavírus-fertőzött betegek mintáinak biobanki tárolására is alkalmas BSL-2-es labort helyeztek el a biobankban.

A laborok a későbbiekben jelentősen megkönnyítik más vírusos eredetű betegségekben szenvedő páciensek mintáinak a feldolgozását és biobanki tárolását is, elősegítve ezzel a fertőzések gyors azonosítását. A régióban egyedülálló biobanki fejlesztés emellett támogatni és növelni tudja az egyetem diagnosztikai kapacitásait is. A visszakereshető minták jelentős segítséget nyújtanak az orvosbiológiai kutatásokhoz, valamint alapot biztosítanak a biomarker- vagy a gyógyszerkutatásokhoz.

A biobankba speciális, mínusz 80 Celsius-fokos hűtésre alkalmas fagyasztók is érkeztek, amelyek szintén növelik a kapacitást. Ezek az egyetem járványügyi védekezését is segítik, mivel az SZTE több olyan kutatási együttműködésben is részt vesz, amelyekben a koronavírus-fertőzésen átesett betegek biobanki mintáira van szükség.