8 °C
Az olasz Vo' az egyik első, Kínán kívüli helység volt, amelyben az új koronavírus felütötte fejét. Itt következett be az első európai koronavírusos haláleset is. A kutatók nem sokkal az első esetek dokumentálása után kezdtek el kiemelt érdeklődést tanúsítani a város felé. A Velencétől nyugatra fekvő, 3300 lakosú településen ugyanis jó néhány olyan ember is él, akik hosszú hónapokkal megfertőződésüket követően is igen magas antitestszinttel rendelkeznek, írja az NBC.
Különleges védettség
A Padovai Egyetem kutatóinak a londoni Imperial College-dzsal együttműködésben készült tanulmánya szerint a 129 helyi közül, akiknél kilenc hónappal a járvány kitörése után még mindig találhatók antitestek,
16 lakos esetében több mint kétszer annyi antitest mutatható ki vérből, mint tavaly májusban.
Az antitestek emelkedésének lehetséges okai között szerepel a vírussal való ismételt érintkezés. A tanulmány szakértői értékelés alatt áll.
A karantén bölcsője
Vo' polgármestere szerint a vírusok elleni harc a helység történelmének része: a XIV. században a térségbe pestis sújtotta területekről érkezett hajóknak 40 napot kellett errefelé vesztegelniük azelőtt, hogy Velencébe hajózhattak volna. A negyven olasz neve, a quaranta adja a ma már túl jól is ismert karantén kifejezés alapját. A városka ekkor még nem is létezett: kétszáz év múlva alapították, ám alig valaki ismerte egészen 2020. február 21-éig, amikor itt következett be az első, a koronavírussal összefüggésbe hozható haláleset.
A Padovai Egyetem professzora, Enrico Lavezzo nem sokkal ezt követően érkezett meg csapatával a városba, ahol arra kért engedélyt, hogy a lakosokat folyamatos tesztelésnek vethesse alá. Az elmúlt egy évben három alkalommal ellenőrizte a lakosok antitestszintjét: 2800-an vesznek részt kutatásában a 3300 lakos közül.
"Még november végén, kilenc-tíz hónappal a megfertőződést követően is találtunk antitestet az itteniek vérében, ami a leghosszabb időtartam, amelyet a világjárvány során eddig valaha is kimutattak"
– mondta.
Sok volt a tünetmentes beteg
A szuperimmunis lakosok, akiknek vérében nem csökken, ha nő az antitestek száma, ritkaságnak számítanak. Az, ha sikerül megérteni, pontosan milyen folyamatoknak köszönhetően működik így szervezetük, nagy segítséget jelenthetne a koronavírus elleni harcban is.
"A vakcina a kórokozónak való mesterséges kitettséget jelenti" – mondta Lavezzo. "Olyan, mintha elősegítené a beoltottak immunmemóriáját, így amikor legközelebb kapcsolatba kerülnek a vírussal, gyorsabb és erősebb lehet a válaszreakciójuk."
Érdekesség, hogy a város lakosainak több mint 40 százaléka tünetmentes fertőzésen esett át. A kutatók most a helyi lakosok DNS-ét is vizsgálják, hogy kiderülhessen, abban rejlik-e a titok.
