Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Védőmaszkos utasok várakoznak Szkopjéban 2020. június 4-én. A napi új koronavírusos fertőzöttek számának hirtelen emelkedése miatt Észak-Macedóniában teljes kijárási tilalmat vezettek be azokon a területeken, ahol a legtöbb új fertőzöttet regisztrálták.
Nyitókép: MTI/EPA/Georgi Licovszki

Tudósok könyörögnek a világnak: felejtsük el a nyájimmunitást!

Nem éri meg természetes nyájimmunitásban bízva szabadjára engedni a vírust, szakemberek tucatjai írtak alá nyílt levelet a módszer ellenében.

A koronavírus-járvány kezdetétől újra és újra szóba került a nyájimmunitás kérdése, sokszor téma a svéd helyzet is, mivel az északi országban egészen példa nélküli módon semmilyen igazán komoly intézkedés nem történt még a második hullámban sem, inkább csak kérésekről van szó a lakosság felé.

Az amerikai járványügyi hivatal, a CDC egy korábbi tisztviselője, Ali Mokdad az NBC-nek azonban azt nyilatkozta:

bűntény és etikátlan dolog a nyájimmunitás természetes kialakulásában bízni.

Mokdad szerint, aki jelenleg a Washington University globális egészségügyi területének professzora, az, ha hagyjuk főként a fiatalok körében terjedni a betegséget annak érdekében, hogy így olyan immunitás alakuljon ki, amely végül megállítja a terjedést, azt jelenti, hogy rengeteg embert hagyunk meghalni ahelyett, hogy megvédtük volna őket.

Hogy miért újra téma egyáltalán ez a típusú nyájimmunitás? Az ok a Great Barrington Nyilatkozatban és annak fogadtatásában rejli. A magyarul is elérhető, három tudós jegyezte nyilatkozat szerint a pandémiára jelenleg adott válaszlépések nagyon kártékonyak, hátrányos helyzetbe hoznak egészségügyi és gazdasági értelmben is sokakat.

"A legegyüttérzőbb megközelítés, amely kiegyensúlyozza a teljes népesség immunitásának elérésével járó kockázatokat és előnyöket, az az, hogy lehetővé teszi, hogy

azok, akiknek a halálveszélye minimális, normális életüket élhessék,

így természetes fertőzés útján építsék fel a vírussal szembeni immunitást, miközben jobban védjük azokat, akiknél a legmagasabb a kockázat. Ezt hívjuk Célzott Védelemnek" - fogalmaz a nyilatkozat. A Fehér Ház üdvözölte, a tudóstársadalom támadja ezt.

Mokdad szerint messze a nyájimmunitás: a jelenlegi mortalitási aránnyal számolva 1,2 millió ember halna meg csak Amerikában, amíg az kialakulhat. A nyájimmunitáshoz 60-70 százalék fertőzöttsége szükséges, ennek a számnak apró töredékét érte el eddig minden ország a világban. A megfelelő immunizáció, azaz az oltás könnyebben vihet el ehhez az állapothoz, emberáldozatok nélkül. A nyilatkozat kritikusai szerint a veszélyeztetett rétegek megóvása lehetetlen anélkül, hogy a társadalom egészében kontrollálják a fertőzés terjedését, miközben a nyilatkozat szerzői újranyitnák az iskolákat, éttermeket, üzleteket és mindenkit munkahelyére küldenénk dolgozni világszerte.

Nyolcvan tudós ezért még októberben a Lancetben tett közzé nyílt levelet, melyben a Great Barrington Nyilatkozatot bírálták. A John Snow Memorandum néven ismertté vált írás a modern epidemiológia atyjáról kapta címét.

Stuart Ray professzor, a Johns Hopkins Egyetem munkatársa nyájimmunitás helyett

  • maszkviselési kötelezettséget,
  • a távolságtartás hangsúlyozását,
  • tömegrendezvények betiltását,
  • a megfelelő kézhigiéné fontosságának hangsúlyozását emeli ki.

A vírus szabadon engedése szerinte a szövődmények kialakulása és a hosszú covid jelensége miatt sem megengedhető: ezek miatt ki tudja, hány ember életét tehetné még tönkre hosszú távon is a koronavírus.

Címlapról ajánljuk

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Gettóból is nőhetnek ki startupok? Ennyit számít az innovációban, hogy milyen a környék

Gettóból is nőhetnek ki startupok? Ennyit számít az innovációban, hogy milyen a környék

Luisa Gagliardi, a Bocconi Egyetem menedzsment és technológia tanszékének docense azt vizsgálja, hogyan alakítja a földrajz a gazdasági esélyeket – a startupok növekedésétől a városrészek átalakulásán át egészen a munkaerőpiaci egyenlőtlenségekig. Londoni adatokra épülő kutatásai szerint a startupok megjelenése nemcsak innovációt hozhat egy negyedbe, hanem a dzsentrifikáció felgyorsulásával és lakhatási feszültségekkel is együtt járhat, különösen ott, ahol sok a bérlő, és alacsonyabbról indulnak az árak. Közben a munkaszervezés is átrendeződik, a távmunka és a hibrid működés ma már alapelvárás a munkavállalók részéről, de kérdés, hogy ez közelebb visz-e a nők munkaerőpiaci felzárkózásához, vagy épp új formában konzerválja a különbségeket. A szakembert a Budapesti Corvinus Egyetemen rendezett GeoInno2026 konferencián többek között arról kérdeztük, hogyan fonódik össze innováció és lakhatás, mit tehet egy kerület, hogy a befektetők számára vonzóbbá váljon, és hogy a távmunka hogyan eredményezhet karrierhátrányt és alacsonyabb keresetet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×