Az ELTE Meteorológia Tanszékének egyetemi tanára arra figyelmeztetett, hogy az északi-sarki jégolvadás komolyan befolyásolhatja Magyarország időjárását is. Bartholy Judit az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta: éppen ezért meg kell állítani a globális felmelegedést.

"A jéggel borított területek aránya a Földön elég kicsi, 10 százalék alatt van, de ha az elolvad, akkor nagyon nagy baj lesz. Becslések szerint a század közepére már lesznek olyan időszakai az évnek, amikor az északi-sarki jég elolvad."

Mire hat ez? Például a cirkulációra. Miért fontos ez a Kárpát-medence időjárására nézve? Mert ez a cirkuláció határozza meg a mérsékelt övi ciklonok érkezését, a belőlük hulló csapadék mennyiségét, intenzitását - fejtette ki a szakember.

"A jégolvadással többletenergia keletkezik, a teljes cirkulációs képletek megváltoznak, a ciklonpályák eltolódnak, például akár az is előállhat, hogy a mérsékelt övi ciklonok eltérülése miatt töredékére csökken a csapadékmennyiség. Ezért fontos az Északi-sarkot konzerválni abban az állapotban, amiben van - mondta az egyetemi tanár.

Bartholy Judit szerint a 2015-ös párizsi klímaegyezmény óriási jelentőségű lenne, 194 állam ugyanis aláírta. Sajnálatos ugyanakkor, hogy az Egyesült Államok kilépett ebből. Az egyezmény kimondja, a Föld országai együttes erőfeszítésekkel vállalják, hogy 2 fok alatt tartják a felmelegedés mértékét a század végéig.

A kutató szerint,

míg a XX. század közepén tíz év is eltelhetett úgy, hogy nem volt hőhullám, manapság akár évente hatszor-hétszer is előfordulhat ilyen.

Az időjárási szélsőségek gyakorisága és intenzitása növekszik. A gyakorisága tízszeresére nőhet, az intenzitása a duplájára. A hőhullám kritériuma, hogy meghaladja a napi átlaghőmérséklet a 25-27 fokos küszöbértéket 1-3 napon át, függően attól, hogy milyen modellt veszünk, és mára egyáltalán nem ritkák a 7-10 napig tartó hőhullámok sem.

Bartholy Judit felidézte, hogy 2015-ben hét hőhullám volt a nyár folyamán, az utolsó még szeptember elején is tartott, ettől függetlenül elképzelhető - épp a szélsőségesség miatt - egy-egy hűvösebb nyár, mint amilyen eddig az idei is volt.

Az ELTE Meteorológia Tanszékének tanára arra is felhívta a figyelmet, hogy az emberi egészségre is komoly hatása van a klímaváltozásnak, a tápláléklánc felborulásán keresztül.

"Bizonyos égövekben élnek bizonyos állatok. Ha ezek az övek eltolódnak,

az állatok keveredhetnek, és pont ezek a táplálékláncok borulnak fel, bizonyos fajok invazív fajokként tarolnak;

óriási átrendeződések figyelhetők meg, akár az óceánokban is."

A városi környezetben bekövetkező változásokról szólva Bartholy Judit azt mondta, a zöldterületek jelentős mértékben csökkennek egyrészt az aszfalt térhódításával, másrészt hővisszaverő képességével, az aszfalt ugyanis akár 15 fokkal melegebb hőmérsékletet is teremt maga körül.

"Minél több zöld kellene, ami feldolgozza, elnyeli a hőt" - mondta a szakember amerikai példát hozva arra, hogy lehetne zöld, fás a házak teteje.

Bartholy Judit a klímaváltozás szélsőséges lenyomatának tartja a nem is olyan régen még hatalmas Aral-tó kiszáradását.

"Volt egy jól működő halgazdaság, egy megélő népesség. A tó legnagyobb része azonban kiszáradt, irritáló homok maradt utána, amelyet a nagy szelek felkavarnak, az emberek belélegeznek. Óriási probléma ez, amely két Magyarország nagyságú területet érint."

A teljes beszélgetés alább meghallgatható.