A tavaly augusztusi algavirágzás nem szennyezés vagy kívülről érkező terhelés, hanem a Balaton tartósan túl magas vízszintje miatt következett be - ismertette a TV Keszthely beszámolóját a hirbalaton.hu. Ugyan a nyári mértékadó 120 centis szabályozási csúcstól elmaradt a vízszint, mégis, ez lehetőséget adott arra, hogy a tóban különböző rétegek alakuljanak ki, ennek hatására pedig az üledékfelszín oxigénmentessé vált, majd nagy mennyiségű foszfor szabadult fel innen. Ez vezetett a vízminőségromlással járó algavirágzáshoz - ismertette az MTA és a BME vízgazdálkodási kutatócsoportjának eredményeit Torma Péter, az egyetem docense. A szakember szerint a tó vízminősége kiváló, de a magas vízszintek miatt előfordulhatnak hasonló belső terhelések, amelyek jellemzően a július-szeptember közötti időszakban okozhatnak algavirágzást.

Ennek elkerülése érdekében a kutatók a jelenlegi szabályozási szint teljes átgondolását javasolják. Szerintük ugyanis az algavirágzás szempontjából már a jelenleg 110 centinél beállított vízszint is túl magas, nemhogy a jogszabályban rögzített 120 centiméteres.

Az algák túlszaporodását ugyanis hatékonyan megelőzhetné az akár csak időszakosan is 70 centisre engedett vízszint.

Az illetékes minisztériumot már megkeresték a javaslattal. Egyelőre a visszajelzésre várnak.

Az idén a vízminőség eddig kiváló, a keszthelyi öbölben pedig az ökológiai obszervatórium mérőállomása folyamatosan figyeli az algaszám mellett a túlszaporodáshoz vezető egyéb tényezőket is. Pacsai Virág, a a Zala Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályának közegészségügyi-járványügyi szakügyintézője arról is beszámolt, hogy nem csak a Balaton vízminőségét ellenőrzik: a helyszíni vizsgálatok a pihenőhelyek nagyságára, tisztaságára, rendezettségére, parkosítására is kiterjednek.