3 °C
Az új koronavírust, vagyis a SARS-CoV-2-t azért szokták új jelzővel illetni, mert valójában évezredek óta együtt élünk különböző koronavírusokkal. Tudósok szerint az elsők nagyjából tízezer évvel ezelőtt fejlődhettek ki, az emberekre fertőző törzsek 1890–1899 között válhattak szét az állatokon élősködőktől – írja a 24.hu.
A koronavírusokat különféleképpen lehet csoportosítani. Jelenleg 2 alcsaládot és 4 nemzetséget ismerünk közülük, vannak, amelyek emberekre és egyéb emlősökre veszélyesek (alfa és béta), valamint olyanok, amelyek leginkább a madarakat támadják (gamma és delta). Az viszont mindegyikükre igaz, hogy nagyok (a legnagyobb RNS-vírusok, amelyeket ismerünk), és gömb alakú virionjukból tüskeszerű fehérjék állnak ki. Erről kapták nevüket is: elektronmikroszkópos képükön a napkoronára emlékeztetnek.
Jelenleg összesen 38 koronavírus fajt ismerünk, közülük 7-en fertőzhetnek embert is. A gamma és delta koronavírusok is okoztak azonban már problémát, mivel háziállatokat és haszonállatokat is megtámadhatnak.
A hét, emberekre is fertőző fajta közül négy csupán enyhe tüneteket okoz,
három viszont halálos kimenetelű is lehet – ide tartozik a most pusztító Covid-19 járványt okozó SARS-CoV-2 is.
Az ártalmatlanabb négyet folyamatosan detektálják emberekben, általában megfázásos tüneteket produkálnak, és nem tartanak ki néhány napnál tovább.
Van azonban három olyan faj, ami ellen egyelőre nincs természetes immunitásunk.
Koronavírus először 2003-ban okozott komolyabb gondot járványügyi szempontból, amikor a kínai Kuangtung tartományban felütötte a fejét a SARS, vagyis a Severe Acute Respiratory Syndrome, Súlyos Akut Légzőszervi Szindróma. A fertőződés légúti panaszokkal, súlyosabb esetben tüdőgyulladással járt, összesen nagyjából 8 ezer megbetegedést okozott, amíg 2004-ben végül alább nem hagyott. A kutatók szerint cibetmacska vagy nyestkutya átadásával denevérek kórokozójából mutálódott.
2012-ben aztán újabb koronavírus kezdte el fenyegetni az embereket: Szaúd-Arábiában jelent meg a MERS, vagyis a Middle East respiratory syndrome coronavirus, magyarul közel-keleti légúti szindróma. Ez már kicsit nagyobb „karriert” futott be, mint egy évtizeddel korábbi rokona. Elsősorban légúti és emésztőrendszeri panaszokat okozott. Kutatók szerint tevék és denevérek közrejátszásával juthatott el az emberre.
A denevéreket teszik felelőssé a legújabb koronavírus, a SARS-CoV-2 megjelenéséért is, ami genomját tekintve inkább hasonlít a SARS-hoz, mint a MERS-hez. A járvány 2019 végén a kínai Vuhanból indult, és jelenleg szinte minden egyes országban tombol.
Az, hogy a koronavírus mennyire súlyos betegséget okoz, több mindenen múlik, de
a legfontosabb mégis az, hogy a szervezet mely területét támadja.
Az enyhébb koronavírus-fertőzések rendszerint megállnak a felsőbb légutaknál, és a torokban, az orrban próbálnak szaporodni. A három veszélyes fajta azonban lefelé indul, és
a tüdőt, a hörgőket rohamozza meg, ebből következik, hogy veszélyesebb is,
hiszen létfontosságú szervünkről van szó. Az sem mindegy, hogy a vírus milyen tüskefehérjéket gyárt, ezen is múlhat ugyanis, hogy milyen sikeresen csatlakozik hozzá az emberi sejtekhez.
A legpusztítóbb koronavírusok egyértelműen zoonótikusak, ami azt jelenti, hogy állatról kerültek át valahogyan az emberre. Nem kell viszont attól félni, hogy bárki „koronavírusos” lesz a redőnytokjában pihenő denevértől. Ehhez nagyon bonyolult folyamatokra van szükség, ami ennek ellenére az aktív emberi közreműködés miatt nagyjából 10 évente megtörténik.
A most fertőző koronavírus súlyosságát sem az adja, hogy annyira halálos lenne: a jelenlegi adatok szerint 3,4 százalékos a halálozási arány, ami valószínűleg ennél még alacsonyabb is, tekintve, hogy az enyhe tünetek miatt sokan nem fordulnak orvoshoz. Ez az influenzához hasonlítva még mindig lényegesen magasabb, de a SARS halálozási aránya például 9,6 százalék volt, a MERS-é pedig 34,4 százalék. A SARS-CoV-2 pontosan azért tudott ennyire elterjedni, mert a lakosság nagy részén tünetmentesen, vagy enyhe, influenzaszerű tünetekkel söpör végig mindenhol, emellett pedig kifejezetten fertőző.
A probléma ezúttal inkább az, hogy szinte semmit nem tudunk a vírusról – jegyzi meg végül a 24.hu.
