A Helsinki Egyetem Molekuláris Orvostudományi Intézete fogja össze azt a nemzetközi együttműködést, amely a koronavírus fertőzöttektől tervez genommintákat venni, hogy az érintettek örökítőanyagában rátaláljanak azokra a genetikai jellegzetességekre, amelyek megmagyarázhatják, hogy egyes emberek miért érzékenyebbek a koronavírus-fertőzésre, mint mások.

Vannak ugyanis olyanok, akik fiatalon, egészségesen is belehalnak a betegségbe, míg mások akár tünetek nélkül, lábon kihordják a kórt,

az eltérés oka a génekben lehet.

Nagy genetikai adatbankokban olyan emberek adatait is őrzik, akik most megbetegedtek a vírussal, az ő genetikájukat így könnyű vizsgálni, de akár olyan betegek genomját is könnyű feltérképezni, akiktől csak most vesznek mintát – mondta az InfoRádiónak Vértessy Beáta, az Enzimológiai Intézet kutatócsoport vezetője, az ELTE és a BME tanára.

„Szerencsére most már olyan helyzetben vagyunk, hogy az emberi DNS-nek a szekvenálása majdnemhogy rutinná vált. Rendelkezésre állnak olyan biobankok, adattárak, ahol több százezer embernek a genomi szekvenciája tárolva van, és kutatásra fölhasználható – ismertette a szakember. – Itt most, hogy értelmes tanulmányt tudjunk folytatni, az kellene, hogy legyenek olyan embercsoportjaink, akik nagyon enyhén vészelték át a betegséget, olyanok, akik kevésbé súlyos és olyanok, aki súlyosabb következményekkel. Ebben az esetben lesz majd lehetséges bizonyos összefüggéseket felismerni.”

Vértessy Beáta hozzátette, legalább két olyan emberfehérje van, ahol azt gondolják, hogy a genetikai sokféleségük befolyásolhatja a vírussal szembeni válaszreakciót. A koronavírus esetében tehát még most kutatják ezeket a fehérjevariációkat, de például a HIV-vírus, az AIDS-megbetegedés esetében már feltárták, hogy

egyes fehérjék mutációja megvédi a vírustámadástól a sejtet.

„A membránfehérjének van egy olyan genetikai módosulata, ami meggátolja az AIDS-vírus sejthez való kötődését. Tehát, mindazok az emberek, akik ilyen genetikai módosulattal rendelkeznek, delta-32-nek hívják, azok természetszerűleg ellenállók az AIDS-vírusra – magyarázta a kutatócsoport vezetője. – Ez a jellegű genetikai mutáció az európai népességben 10 százalékban van jelen, ami egy elég jelentős szám ahhoz képest, hogy Ázsiában például sokkal ritkább. És azt valószínűsítik, hogy akkor jött létre, amikor az európai populáció, itt most megoszlanak a vélemények, vagy a pestissel, vagy a fekete himlő betegséggel találkozott. Ez legalább egy olyan konkrét példa, ami egyértelműen alátámasztja, hogy az emberi fehérjéknek a változékonysága tényleg nagyon fontos lehet fertőzésben.”

Vértessy Beáta arra is kitért, hogy a betegeknél

a vírussal szembeni ellenanyagtermelés sikeressége is genetikai kérdés lehet.

Így akinek a genetikai eltérések miatt nem tud elég ellenanyagot termelni, leegyszerűsítve nem elég erős az immunrendszere, nekik segíthet a gyógyult betegek vérplazmája, amelyben nagy számban megtalálható az ellenanyag. Ezt az eljárást már Magyarországon is kutatják.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!