Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke az irodájában, ahol interjút adott az MTI újságírójának 2018. július 12-én.
Nyitókép: MTI Fotó: Bruzák Noémi

Lovász László: mihamarabb kemény intézkedésekre van szükség

Ha a jogi környezet lehetővé teszi, és a közgyűlés tagjai is elfogadják, akkor jöhet szóba a személyes részvétel nélküli közgyűlés és vezetőválasztás – mondta az MTA elnöke.

Szinte biztos, hogy nem lesz a Magyar Tudományos Akadémiának közgyűlése májusban. Lovász László az mta.hu-nak adott interúban azt mondta, az első alkalommal megtartják, amikor lehetséges, mert ez az átmeneti állapot mindenkinek rossz.

Megvizsgálták a virtuális közgyűlés lehetőségét is, de a jelenlegi akadémiai és egyéb törvények nem teszik lehetővé a közgyűlés legfontosabb feladatainak ilyen végrehajtását, vagyis a tisztújítást, a leköszönő vezetőség és a felügyelő testület beszámolójának megtárgyalását és elfogadását. Az elnök szerint ugyanakkor lehetséges, hogy a törvényhozók átmeneti jelleggel megváltoztatják a szabályozásokat, és engedélyeznek virtuális közgyűléseket.

Lovász László szerint azonban

a virtuális közgyűlésre csak nagyon kivételes esetben kerülhet sor,

még akkor is, ha a jogi környezet ezt lehetővé tenné. "Például abban az esetben, ha jelentős halasztással kellene számolni, tehát őszre vagy jövő tavaszra kellene halasztani a közgyűlést, és csak akkor, ha a közgyűlés tagjainak többsége elfogadná ezt a megoldást" – mondta az elnök, akinek a mandátuma május végéig szól. Ha addig nincs új vezetés, akkor onnantól csak megbízott, ügyvezető elnökként tevékenykedhetne.

Március 23-án már kiküldtek egy tájékoztató levelet a közgyűlés tagjainak arról, hogy május elején minden valószínűség szerint nem lehet megtartani a közgyűlést, és hogy jelen pillanatban nem lehet megmondani, mikor kerülhet rá sor.

Közben a Lendület-pályázatot már kiírták, szorosak a határidők, különösen a jelenlegi helyzetben nehezen tarthatók, de az Akadémia is csak késve kapta meg rá a forrásokat. A pályázatok befogadásánál rugalmasak lesznek, elfogadnak az elektronikus aláírást vagy aláírás-hitelesítést, igazolást is.

A járvány elleni küzdelemben az akadémiai, köztestületi tagok szakértelmét és nemzetközi kapcsolatrendszerét tudják felhasználni. Figyelik a publikációkat, kiválasztják közülük a fontosakat és megbízhatókat, és ezeket a döntéshozók figyelmébe ajánlják. Ezenkívül támogatják azokat a csoportokat, amelyeket a kormány megbízott, hogy különböző tudományos, tudományhoz közel álló kérdésekben részben az orvosi, részben a járványterjedési modellek területén segítsék a döntéshozatalt.

A világ egyik vezető matematikusaként Lovász László is foglalkozik olyan modellekkel, amelyek a járványterjedéssel kapcsolatosak, hálózatokat és azok dinamikáját vizsgálják, és ehhez felajánlják a tudásukat a kormánynak.

"Sajnos korábban kell meghoznia a kormánynak az ezzel kapcsolatos döntéseit annál, mint ahogy eljutnánk a megbízható modellekig. Az én személyes véleményem az, amit már szinte mindenhol javasolnak a szakemberek:

a kemény intézkedésekre szükség van, azokat minél hamarabb meg kell hozni.

Azt is látni kell azonban, hogy ezeket valószínűleg nagyon sokáig nem lehet majd fenntartani, tehát közben – elsősorban egészségügyi szempontból – fel kell készülni arra az időszakra is, amikor ezeket majd fellazítják. A legveszélyeztetettebb csoportok védelméről, izolációjáról pedig folyamatosan gondoskodni kell" – mondta az MTA elnöke, aki otthonról, telefonon és e-mailen végzi az Akadémia irányítását.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×