Infostart.hu
eur:
388.75
usd:
335.23
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke az irodájában, ahol interjút adott az MTI újságírójának 2018. július 12-én.
Nyitókép: MTI Fotó: Bruzák Noémi

Lovász László: mihamarabb kemény intézkedésekre van szükség

Ha a jogi környezet lehetővé teszi, és a közgyűlés tagjai is elfogadják, akkor jöhet szóba a személyes részvétel nélküli közgyűlés és vezetőválasztás – mondta az MTA elnöke.

Szinte biztos, hogy nem lesz a Magyar Tudományos Akadémiának közgyűlése májusban. Lovász László az mta.hu-nak adott interúban azt mondta, az első alkalommal megtartják, amikor lehetséges, mert ez az átmeneti állapot mindenkinek rossz.

Megvizsgálták a virtuális közgyűlés lehetőségét is, de a jelenlegi akadémiai és egyéb törvények nem teszik lehetővé a közgyűlés legfontosabb feladatainak ilyen végrehajtását, vagyis a tisztújítást, a leköszönő vezetőség és a felügyelő testület beszámolójának megtárgyalását és elfogadását. Az elnök szerint ugyanakkor lehetséges, hogy a törvényhozók átmeneti jelleggel megváltoztatják a szabályozásokat, és engedélyeznek virtuális közgyűléseket.

Lovász László szerint azonban

a virtuális közgyűlésre csak nagyon kivételes esetben kerülhet sor,

még akkor is, ha a jogi környezet ezt lehetővé tenné. "Például abban az esetben, ha jelentős halasztással kellene számolni, tehát őszre vagy jövő tavaszra kellene halasztani a közgyűlést, és csak akkor, ha a közgyűlés tagjainak többsége elfogadná ezt a megoldást" – mondta az elnök, akinek a mandátuma május végéig szól. Ha addig nincs új vezetés, akkor onnantól csak megbízott, ügyvezető elnökként tevékenykedhetne.

Március 23-án már kiküldtek egy tájékoztató levelet a közgyűlés tagjainak arról, hogy május elején minden valószínűség szerint nem lehet megtartani a közgyűlést, és hogy jelen pillanatban nem lehet megmondani, mikor kerülhet rá sor.

Közben a Lendület-pályázatot már kiírták, szorosak a határidők, különösen a jelenlegi helyzetben nehezen tarthatók, de az Akadémia is csak késve kapta meg rá a forrásokat. A pályázatok befogadásánál rugalmasak lesznek, elfogadnak az elektronikus aláírást vagy aláírás-hitelesítést, igazolást is.

A járvány elleni küzdelemben az akadémiai, köztestületi tagok szakértelmét és nemzetközi kapcsolatrendszerét tudják felhasználni. Figyelik a publikációkat, kiválasztják közülük a fontosakat és megbízhatókat, és ezeket a döntéshozók figyelmébe ajánlják. Ezenkívül támogatják azokat a csoportokat, amelyeket a kormány megbízott, hogy különböző tudományos, tudományhoz közel álló kérdésekben részben az orvosi, részben a járványterjedési modellek területén segítsék a döntéshozatalt.

A világ egyik vezető matematikusaként Lovász László is foglalkozik olyan modellekkel, amelyek a járványterjedéssel kapcsolatosak, hálózatokat és azok dinamikáját vizsgálják, és ehhez felajánlják a tudásukat a kormánynak.

"Sajnos korábban kell meghoznia a kormánynak az ezzel kapcsolatos döntéseit annál, mint ahogy eljutnánk a megbízható modellekig. Az én személyes véleményem az, amit már szinte mindenhol javasolnak a szakemberek:

a kemény intézkedésekre szükség van, azokat minél hamarabb meg kell hozni.

Azt is látni kell azonban, hogy ezeket valószínűleg nagyon sokáig nem lehet majd fenntartani, tehát közben – elsősorban egészségügyi szempontból – fel kell készülni arra az időszakra is, amikor ezeket majd fellazítják. A legveszélyeztetettebb csoportok védelméről, izolációjáról pedig folyamatosan gondoskodni kell" – mondta az MTA elnöke, aki otthonról, telefonon és e-mailen végzi az Akadémia irányítását.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán - Katar ezt később cáfolta. Este Donald Trump amerikai elnök bejelentette: "katonailag eléggé legyőzték" Iránt, szerinte Teherán hamarosan megadja magát. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×