Magyarországon a homokos talajjal rendelkező területeken a talaj szerkezete és vízháztartása is szegényes. A Homokhátság a legnagyobb ilyen terület, több tízezer hektár a Duna-Tisza közén, de ezen felül a nyírségi homokvidék, vagy a csongrádi, dél-somogyi terület is nagyon laza homokos szerkezetű. Itt lehet sikerrel alkalmazni azt a három, magyar fejlesztésű és már külföldön is több országban engedélyezett, alkalmazott terméket, amellyel javítható e területek vízgazdálkodása – hívta fel a figyelmet az InfoRádióban Daoda Zoltán, az ARGO.bio Hungary Kft. szakmai igazgatója. Elmondása szerint azért a Homokhátságon végezték a kísérleteiket, mivel Magyarországon ebben a tájegységben a legelőrehaladottabb az elsivatagosodás.

A kísérletsorozatban vizsgálták az egyes termékek alkalmazása után a talajok nedvességtartalmát, vízmegőrző képességét.

Azt találtuk, hogy tartósan, akár 35 százalékkal több víz megőrizhető,

vagy ennyivel kevesebbet veszít az adott parcella akár a csapadékból, akár a kijuttatott öntözővízből – mondta Daoda Zoltán.

Ezzel csökkenthető a klímakár, illetve javítható a termelés biztonsága. A szakember szerint a klímakár kezelésénél az öntözés csak tüneti kezelést jelent, viszont ha a talaj szervesanyag-tartalmát növelik, akkor tartósan javítható a vízháztartás, és akár már rövidtávon, vagyis egy év alatt, akár hosszabb távon sokkal alkalmasabbá teszik a gazdaságos szántóföldi, kertészeti, vagy szőlőtermelésre.

Az Albitech Kft., az AGRO.bio Hungary Kft. és a Water&Soil Kft. által létrehozott technológiával – vagyis a cégek termékeinek egymásra épülő alkalmazásával – a homokhátsági talajmintán végzett kísérletek alapján az öntözéses növénytermesztés esetén kisebb vízfelhasználás, az öntözés nélküli technológiában pedig magasabb terméshozam és jobb termésbiztonság prognosztizálható.

A baktofil talajkezelési mód egy már 20 éves technológia, és a talajban akár egy hét alatt kifejlődhet ez a baktériumkultúra, a VízŐr az egyenetlen eloszlású és mennyiségű nedvesség megkötését segíti, ez a termék már 4-5 éve van a piacon. A három közül a legújabb, alig egy éve piacra dobott mikrobiológiai készítmény a talajalga-technológia: ezen kultúra kifejlődése a talajban lassabb folyamat, akár 3-4 hónapra is szükség van hozzá, de nagyban növeli a talaj szervesanyag-tartalmát – tette hozzá Daoda Zoltán.

A komplex talajkezelési technológia alkalmazását az Agrárminisztérium is támogatja, Nagy István miniszter is jelen volt az új fejlesztéseket bemutató sajtótájékoztatón. A tárcavezető arról beszélt, hogy az agrártárca törekszik arra, hogy minél szélesebb körben megismertesse a gazdatársadalommal a talajkezelési technológiákban rejlő lehetőségeket, előnyöket. Ennek érdekében bemutató projektek létrehozását tervezik.

Kitért arra is, hogy a talajtápanyag-gazdálkodásban szemléletmódosításra van szükség ahhoz, hogy az éghajlatváltozásból adódó károkat és kockázatokat ki lehessen küszöbölni. A gazdaságos és megbízható termeléshez pedig nem megkerülhető a most bemutatott technológiák alkalmazása – tette hozzá Nagy István.