A világ negyven csimpánzszakértője közös felhívást adott ki, amelyben felszólítottak az emberrel 98 százalékban egyező DNS-ű faj megmentésére. Leginkább a nyugat-afrikai csimpánz egyedszáma csökken, három nemzedék alatt mintegy 80 százalékkal. A csimpánzok gyakorlatilag arra kényszerültek, hogy erdei gettókban éljenek – áll a közleményben, amely azt is taglalja, hogy a közönséges csimpánz mind a négy alfaját kihalás fenyegeti

Kádár András, a magyarországi Jane Goodall Intézet ügyvezetője az InfoRádióban azt mondta,

a közönséges csimpánzok egyedszáma mára alig 250 ezer főre tehető.

Más nagy testű emlősökkel együtt őket is leginkább az élőhelyük zsugorodása fenyegeti.

"A legnagyobb veszélyt az élőhelyek feldarabolódása jelenti a számukra, amit pedig az emberi jelenlét okoz.

Arra kell gondolni, hogy például egy utat építenek egy országon keresztül, akkor ott kiirtják az esőerdő nagy részét, illetve így utat nyitnak az embereknek ahhoz, hogy vadásszanak és bányászati tevékenységhez jussanak az utak mentén" - ecsetelte a szakértő.

A csimpánzokat a húsuk miatt is vadásszák, de a termésüket védő farmerek is leölik őket – tette hozzá Kádár András, majd arról is beszélt, hogy ez a csimpánzfaj az emberi betegségeket is elkaphatja.

"A kongói térségben az ebolajárvány az, ami az év elején felbukkant, ezt is könnyen átadhatják az emberek, ahogy benyomulnak az erdőbe, de akár egy egyszerű nátha kivédésére sincs felkészülve az immunrendszerük."

A nyugat-afrikai csimpánzok Burkina Fasóból, Beninből, Gambiából és talán már Togóból is eltűntek.