Jávai tigris, japán óriásfóka, keleti puma, sötét tengerparti veréb, óriásalka, arany varangy - csak néhány faj, amely már örökre elveszett a Föld színéről. A kihalás folyamata azonban egyre jobban felgyorsul, az ENSZ legfrissebb, az ökológiai sokféleséget vizsgáló jelentése szerint

a következő évtizedben a Föld 8 millió növény- és állatfajából egymilliót fenyeget a kihalás veszélye.

Báldi András, az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársa az InfoRádióban elmondta: "Bolygónk háromnegyede igen erős emberi beavatkozás hatása alatt áll,

az elmúlt évtizedekben háromszorosára nőtt a mezőgazdasági termelés.

Egymillió állat- és növényfaj van veszélyeztetve a következő évtizedek során, amennyiben nem változik a fejlődés fő iránya."

A tudósok hatodik kihalásnak nevezik az ember okozta folyamatot. A jelenséget Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat és Növénykert szóvivője mutatta be az InfoRádióban.

"A földtörténet során több kihalási hullám is volt, ezek közül a legismertebb az, amikor a dinoszauruszok is kipusztultak 65 millió évvel ezelőtt. Most is ilyesmiről van szó, csak ez abban különbözik a korábbiaktól, hogy itt

az emberi hatás az, ami a fajok kipusztulását okozza."

De nemcsak a kihalás, hanem a fajok populációjának zsugorodása, az élőhelyvesztés is fokmérője a biodiverzitás romlásának. Az 1970-es évek óta a gerinces fajok populációinak több mint fele eltűnt a Föld színéről. A gerincteleneknél még fokozottabb az egyedszámcsökkenés.

"Mára 60 százalékkal csökkent a gerinces állatfajok állománya, vagyis

kevesebb mint a fele maradt meg annak az élővilágnak, ami a hetvenes években még velünk együtt élt ezen a bolygón.

A csökkenés folyamatos, évente átlagosan 2 százalékot veszítünk a természeti világból" - hívta fel a figyelmet Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója, hozzátéve, az 1800-as évektől kezdve meghétszereződött a földlakók száma, és most 7,6 milliárd ember él, "nyilván a természeti környezetnek jutó hely ezzel arányosan csökken".

Sipos Katalin arra is felhívta a figyelmet, hogy

az emberiség nem fizeti meg a természeti erőforrásokat, nem kalkulálja bele a Föld kizsákmányolásának költségeit a gazdasági modellekbe.

"Magát az alapanyagot fizetjük meg, de azokat a környezeti károkat nem, amiket annak az anyagnak a kivételével okoztunk. Nagyon egyszerű példa az erdőirtásoké, Kelet-Ázsiában a pálmaolaj-ültetvények miatt hatalmas ütemben zajlik, a földterület ára esetleg bele van kalkulálva a vételárba, de az nincs, hogy az esőerdőirtás milyen hatást gyakorol a levegőminőségre, a vízszabályozásra globális szinten is, ezeket a károkat senki nem kalkulálja, fizeti."

A WWF Magyarország igazgatója hozzátette a klímaváltozás és a biológiai sokféleség zsugorodása külön-külön is rendkívüli kihívást jelent az emberiségnek, de a két folyamat egymást erősíti is.

Az emberiség ma úgy él, mintha "1,7 Föld" állna rendelkezésére.