A havasi cincér az év rovara 2019-ben a kis Apolló-lepkét és a magyar tarszát megelőzve.

„Ez az egyik legszebb bogár: 3-4 centiméter hosszú, égszínkék alapon fekete foltos, szép hosszú csápokkal, amelyek végén fekete ecset van” - mondta az InfoRádiónak a Magyar Természettudományi Múzeum főmuzeológusa, a bogárgyűjtemény vezetője.

Merkl Ottó kifejtette: a havasi cincér lárvája bükkfában fejlődik leginkább, ez 3-4 évig tart.

A kikelő bogár 10-20 napig él, és egyetlen dolga a szaporodás.

Abból a tápanyagból él, amit lárvakorában felhalmozott.

A havasi cincér ritka, védett faj, Közép-Európában már sok helyen kipusztult.

Európa déli felén él jelenleg leginkább, korábban Skandináviában, Észak-Németországban és Észak-Lengyelországban is megtalálható volt, de eltűnt a gazdasági célú erdőművelés miatt.

Magyarországon elsősorban a Dunántúli-középhegység, a Mecsek, illetve a Dunántúli-dombság bükköseiben fordul elő, de az Északi-középhegység egyes részein is gyakori. A Magyar Természettudományi Múzeum főmúzeológusa közölte: a tarvágások jelentenek gondot, ugyanis a kifejlett egyed másfél kilométert hajlandó repülni, ha ekkora körön belül nincs megfelelő fa, akkor nincs élőhely sem.

A klímaváltozás miatt a hűvösséget kedvelő és sok csapadékot igénylő bükkfa is veszélyeztetett.

Ha a klíma melegszik és szárazabbá válik, akkor a bükkösök zsugorodnak és átadják a helyüket a gyertyános tölgyeseknek. Ha az erdészek átállnak más fafajokra, az végleg megpecsételi a havasi cincér sorsát – emelte ki Merkl Ottó.