eur:
393.77
usd:
365.37
bux:
0
2024. március 29. péntek Auguszta

Angliában élő magyarokat tanítanak a helyes kommunikációra

A kultúraközi kommunikáció nem egyszerűen egy nyelv, vagy az adott kultúrkör ismerete. Ezért is fordulhat elő, hogy az MTA Nyelvtudományi Intézetének Pragmatikai Kutatóközpontjában Angliában élő magyarokat tanítanak a helyes kommunikációra – mondta az InfoRádió "Szigma - A holnap világa" című magazinműsorában Kádár Zoltán Dániel, az elméleti nyelvészeti osztály tudományos tanácsadója.

A nyelvi udvariasságba beletartozik minden olyan nyelvi jelenség, amelynek a segítségével kapcsolatokat építünk és fenntartunk, így a humor, vagy a szarkazmus is. Ez a kifejezés válik fontossá a kultúraközi kommunikációban is, hogy ezek a nyelvi jelenségek hogyan működnek, amikor a nyelvhasználó eltérő kulturális háttérből érkeznek. Ezekben az esetekben a félreértések száma megnő, és különösen érdekes, hogy az emberek ilyenkor hogyan tudják tisztázni ezeket.

"A félreértések általában nem nyíltak, nem azonnal kérdezünk rá. Általában hosszú távú, az elején csak rossz érzésünk van, és el kell telnie valamennyi időnek, hogy rájöjjünk félreértés történt. A kultúraközi kommunikáció segít meghatározni azt az okot, amely tulajdonképpen a félreértéshez vezetett" - mondta az InfoRádióban Kádár Zoltán Dániel, az MTA Nyelvtudományi Intézet elméleti nyelvészeti osztály tudományos tanácsadója.

Minden nyelvhez tartozik egy gondolkodásmód, egy kommunikáció, amelyet szintén el lehet és kell sajátítani. A szakértő példaként a kérést említette, amely minden nyelvben másként hangzik, Japánban jóval indirektebb, mint a magyar nyelvben, de ez mindig a szövegkörnyezettől is függ.

"De ha ugyanabba a szövegkörnyezetbe behelyezünk más kultúrákból származó nyelvhasználókat, akkor más és máshogy fogják ezt a kérést megtenni. A nyelvi kód mellett van egy kulturális kód is. Magunkon is észrevehetjük, hogy ha más nyelvet beszélünk, sokszor a viselkedésünk is megváltozik. Például ha japánul beszélek, hajlamos vagyok kisebb meghajlásokkal telefonálni, mert az adott nyelv ezzel a testbeszédkóddal jár" - mondta Kádár Zoltán Dániel.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Ne bántsuk már tanulással a gyereket” – pszichológus a tavaszi szünetről

„Ne bántsuk már tanulással a gyereket” – pszichológus a tavaszi szünetről

Játék a szabadban, sok mozgás, esténként társasjáték, ébredés csörgőóra nélkül, nyugodt reggelik és lazább időbeosztás – ezt javasolja a szülőknek a tavaszi szünet idejére a gyermekpszichológus. Gyarmati Éva szerint a tananyag pótlásának nem ez az ideje, a tankönyvek csak a szünet utolsó délutánján kerüljenek elő.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×