A kutatók megfigyelték, hogy a munkanélküliség növekedése és az egészségügyi kiadások visszaesése minden esetben a rák halálos áldozatai számának növekedéséhez vezetett. Az elhunytak száma a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországaiban a becslések szerint 260 ezerrel növekedett, a következtetések szerint így számuk világszerte több mint 500 ezerre tehető. Csak az Európai Unióban mintegy 160 ezerrel többen haltak meg rákbetegségben a válság miatt.

"A rák világszerte az egyik fő halálozási ok. Arra jöttünk rá, hogy a munkanélküliség mértékének növekedése együtt jár a rák miatti halálozási arány növekedésével. Egy általános betegbiztosítás véd az ilyen hatások ellen, ez különösen az olyan jól kezelhető betegségek esetén figyelhető, mint a mell-, a prosztata- vagy a bélrák" - mondta el Mahiben Maruthappu, a tanulmány egyik szerzője, az Imperial College munkatársa.

Tanulmányuk elkészítésében a kutatók többek között az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Világbank statisztikáira támaszkodtak, az adatok mintegy hetven ország összesen több mint kétmilliárd fős lakosságára vonatkozó információkat tartalmaznak. Elemezték a munkanélküliség, az egészségügyre költött kiadások és a rák halálozási aránya közti összefüggéseket 1990 és 2010 között.

Eredményeik szerint ha az egészségügy finanszírozása csak egy százalékkal csökkent, az már 0,0053-mal növelte a százezer lakosra jutó járulékos halálos áldozatok számát. Járulékos halálos áldozatoknak azokat az elhunytakat tekintik, akiknek halála kedvezőbb feltételek mellett nem következett volna be.