Néhány órára fagypont fölé emelkedett a hőmérséklet a napokban az Északi-sarkon. Az ebben az évszakban 24 órás sötétségbe burkolódzó északi jégsapka felett 30-40 fokkal melegebbet mértek az ilyenkor szokásos téli hőmérsékleteknél. Bartholy Judit, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az ELTE Meteorológiai Tanszékének vezetője számolt be az InfoRádiónak a mérés körülményeiről és adatairól.

"2015 nyarán repülőgépről sok-sok úszóbóját ledobtak az Északi sarkvidék környezetébe, azóta óráról órára tudjuk követni ezek helyét, másrészt az ott mért meteorológiai paramétereket. Az Északi sarkponthoz legközelebb eső bója a 87,5 északi szélességen található. Itt mértek egy nagyon érdekes adatsort: nevezetesen, hogy néhány órán belül mínusz 30 - mínusz 40 Celsius fokról plusz 0,7 Celsius fokra felszökött a hőmérséklet. Nem egyetlen egy bóján figyelhető meg ez a melegedési tendencia. Ez az esemény egy nagy-nagy mérsékelt övi ciklon felvándorlása a magas földrajzi szélességek felé. Ez Európában is sok gondot okozott, gondoljunk a nagy árvizekre" - mutatott rá a szakértő.

A sarkponttól 1500 km-re lévő Spitzbergákon, ahol az Északi sarkhoz legközelebbi szárazföldi meteorológiai állomás található, ma is 0 és mínusz 6 fok körüli hőmérsékletet jósolnak. Ott tehát melegebb van, mint Magyarországon.

A különleges időjárási kilengés, illetve az Északi sarkkörnél tapasztalható meleg idő globális hatásairól Bartholy Judit azt mondta: míg a globális szintű melegedés körülbelül az 1 Celsius fokot éri el, addig a sarkvidéki melegedés ennek a két-háromszorosa.

"A sarkvidék környezetében jelentős mértékű olvadás indult meg. Egy olvadás óriási mértékű változásokat jelenthet akár a ciklonpályákban, azok eltolódásában, ezért egész Európát ez igen jelentős mértékben befolyásolja" - hívta fel a figyelmet.

Egyes előrejelzések szerint 2040-re teljesen eltűnhet a sarki jég. A jégsapka zsugorodása a légi felvételeken is egyértelműen látható.