Munkatársaimmal korábban fájdalomkutatással is foglalkoztunk, így jutottunk el a csípős paprikában is megtalálható, fájdalomkeltő kapszaicinig. Több kutatás is bizonyította, hogy a kapszaicint felismerő receptor nemcsak az érző idegsejteken, hanem a környezetükben lévő nem neuronális sejteken, például a bőr egyes elemeiben is jelen van. Akkor fordult érdeklődésünk a bőr felé, amikor kiderült, hogy a kapszaicin és a bőr védelmi folyamatainak szabályozásában szerepet játszó, a marihuána egyes hatóanyagainak jellemzőivel rendelkező, úgynevezett "belső kannabinoid rendszer" között kapcsolat van.

Ezután kezdett el behatóbban foglalkozni a bőr védelmi mechanizmusával?

Igen. Kutatásaink középpontjába pedig a faggyúmirigy került. Ez a "miniszerv" meghatározó szerepet játszik a bőr anyagcseréjében és vízhatlan védelmi vonalának létrehozásában, de hozzájárul az UV-sugárzással és a kórokozókkal szembeni védelemhez is. Ami pedig kutatásaink szempontjából különösen fontos, a mirigy felelős a faggyútúltermeléssel és a változó súlyosságú gyulladásos folyamatokkal jellemezhető pattanásosság (akné) kialakulásáért is.

Bizonyára máskor is megkérdezték már, hogy a rák vagy más rettegett betegségek kutatásával összehasonlítva mi adja e vizsgálódások jelentőségét?

Való igaz: nem életveszélyes betegségről beszélünk. Életünk minőségét azonban jelentősen ronthatják a bőr betegségei, amelyek közül az egyik leggyakoribbnak, az aknénak enyhébb-súlyosabb formájával szinte mindannyian találkozunk. Magyarországon több százezer ember, világszerte pedig százmilliók mindennapjait keserítik meg a bőr aknés megbetegedései. Egyes felmérések szerint a 12-25 évesek 85 százalékánál fejlődik ki az akné változatos klinikai képe, 15-30 százalékuk pedig a klinikai állapot súlyossága miatt orvosi kezelésre szorul. A betegek 2-7 százaléka élete végéig "viseli" testén a súlyos aknét követő bőrhegeket. A bőrgyógyászati gyakorlatban az akné, valamint a szövődményes bőrtünetek kezelési költsége az összes bőrbetegség kezelésének több mint 10 százalékát emészti fel. Mindezekre tekintettel kijelenthető, hogy az akné meghatározó társadalmi-gazdasági probléma.

Visszatérve mostani kutatási eredményeire: hogyan összegezhetőek legfontosabb megállapításaik?

Engedje meg, hogy válaszom elején visszakanyarodjak egy 2008-as publikációhoz. Akkor jelentős hazai és nemzetközi sajtóvisszhangot kiváltva kutatótársaimmal arról számoltunk be, hogy az emberi faggyúmirigy is termel olyan belső kannabinoidokat, amelyek meghatározó szerepet játszanak az egészséges bőr élettani működésében. Ezután figyelmünket a növényi kannabinoidok tanulmányozására összpontosítottuk. Kutatásainkat 2011 óta többek között az MTA nemzetközileg kimagasló teljesítményű kutatók és kiemelkedő fiatal tehetségek külföldről történő hazahívását, illetve itthon tartását célzó programja, a Lendület támogatásával folytatjuk. Nemzetközi együttműködés keretében egy már gyógyszerként is használt, tudatmódosulást nem okozó növényi kannabinoidot, a kannabidiolt (CBD) vizsgáltuk. Megállapítottuk, hogy a CBD egyidejűleg képes a kórosan fokozott faggyútermelés, a túlzott sejtosztódás, valamint a gyulladás gátlására.

Mi következhet mindebből?

Eredményeink annak izgalmas lehetőséget vetik fel, hogy a CBD, valamint esetlegesen más növényi kannabinoid vegyület a jövőben jó eséllyel a pattanásosság igen hatékony, kedvező mellékhatás-profilú kiegészítő vagy akár teljes értékű alternatívát jelentő gyógyszere legyen. Mivel a "pattanásellenes" hatások leírásán túl részletesen feltártuk az egyes hatások sejtélettani mechanizmusát is, kutatásunk az e hatások kialakulásáért felelős receptorokat serkentő szintetikus molekulák sora előtt nyithatja meg a gyógyszerré válás kapuját. Eredményeink alapján így a pattanásosság kezelését célzó gyógyszerkutatások teljesen új mechanizmussal működő molekulákra terjedhetnek ki.

A marihuána vagy a kannabisz szavak hallatán nyilván azok is felkapják a fejüket, akik nem az emberi bőr betegségeinek kutatásával foglalkoznak. Nem tart attól, hogy néhányan esetleg megpróbálkoznak az "öngyógyítással"?

Az esetleges félreértések elkerülése érdekében szeretném hangsúlyozni: felfedezéseink semmiképpen nem jelentik azt, hogy a marihuána előnyös lenne az akné kezelésében, hiszen a CBD csak egy a kannabiszszármazékokban előforduló, körülbelül száz biológiailag aktív hatóanyagból. Kutatásaink ugyanakkor arra mindenképpen felhívják a figyelmet, hogy a természettől a XXI. század orvostudományának is bőven van még mit tanulnia, továbbá hogy a különféle növényi kannabinoid molekulák tudományos igényű vizsgálata a gyógyászat számos területén kecsegtet új terápiás lehetőségek megismerésének reményével.

Vizsgálták a CBD hatását más betegségek esetében is?

A CBD daganatellenes hatását már világszerte számos kutatócsoport leírta. A mi eredményeink közül az, hogy a CBD által bekapcsolt egyik sejtélettani jelpálya működésének hatására csökkent a faggyúmirigy sejtjeinek "osztódási hajlandósága", felveti a CBD és általában az adott jelpályát "bekapcsoló" molekulák alkalmazásának lehetőségét a különféle daganatok, valamint az egyéb, kórosan fokozott sejtosztódással járó bőrbetegségek, például a pikkelysömör kezelésében is. Megvizsgáltuk a CBD daganatellenes hatékonyságát egy Magyarországon igen gyakori és eddig ilyen szempontból nem tanulmányozott daganattípus, a szájüregi laphámrák esetében. Előzetes eredményeink azt mutatják, hogy a CBD hatékonyan csökkenti a daganatsejtek osztódását és életképességét.

Forrás: mta.hu