Kossuth-címernek 1945 után kezdik nevezni a korona nélküli változatot. 1946. február 1-én kikiáltják a köztársaságot, de a Magyar Közlöny még 1946. májusban is koronás címerrel jelenik meg - mondta az InfoRádió kérdésére Bertényi Iván történész. Hozzátette: május után lassan elhagyják a koronát, mert úgy tekintik, hogy az a királyság jelképe.

A koronátlan kiscímert nevezték Kossuth-címernek, amit Kossuth Lajos behozott 1849 áprilisában.

Azért helytelen a koronát a királyság szimbólumának tekinteni, mert 1862-ben, a világ legrégebbi köztársasága, San Marino, koronát helyez addig koronátlan címere fölé, mint a szuverenitás szimbólumát. A koronát inkább a szuverenitás szimbólumnak kell tekinteni, mint a királyság jelképének, habár Magyarországon az az értelmezés terjedt el, hogy a korona a királyság szimbóluma - hangsúlyozta Bertényi Iván. Ebből ered az a vélekedés, hogy egy köztársaságnak nem lehet koronás címere - mondta a történész.

Ezzel szemben koronás címere van az Osztrák Köztársaságnak, és a lengyel sasról is a pártállam idejében vették le a koronát. Tehát semmi kivetnivaló nincs a koronás címerben egy köztársasági államformában sem - figyelmeztet a történész. Főképpen nem a mi esetünkben, mert a magyar szent korona unikális a koronák történetében, mert ez az egyetlen, amelyet nem lehetett mással helyettesíteni, nélkülözhetetlen kelléke volt a királyavató szertartásnak.

A viták onnan erednek, hogy ki hová akar visszanyúlni. A baloldaliak 1946 és 1949 közé akarnak visszamenni, amikor a koronátlan címer volt használatban. Mások viszont az 1000 éves Magyar történelmet veszik alapul, annak pedig már fél évezrede a koronás címer a szimbóluma - vélekedett a kutató.