A Magyar Tudományos Akadémián elhangzott beszédében Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy bár a válságot globálisnak szokták mondani, efelől lehetnek kétségek. "Az bizonyos, hogy súlypontja a nyugati világban van" - mondta.

Az átrendeződéssel járó folyamatok nyertesei a korábbi elmaradott országok, új tudományos központok emelkednek ki, a tudomány pedig győztese a változásoknak. A tudomány eredményei hasznosak és jótékony hatással vannak - emelte ki.

A világ átrendeződése a katonapolitika, a diplomácia mellett a tudományos életre is hatással lesz. Hasonló változások a modern korban ilyen békésen és háború nélkül nem mentek végbe, a folyamatok stabilizálása rendkívüli fontosságú - húzta alá a kormányfő.

A miniszterelnök szerint jelenleg olyan emberekre van nagyobb szükség, akik úgy gondolják, a világ több, mint amit látunk és ismerünk belőle, olyanokra, akik új kérdéseket vetnek fel és új válaszokat keresnek. A tudomány lényege a keresés - foglalta össze, hozzáfűzve, hogy válságos időkben mindig megnő a jelentősége azoknak, akik keresnek. A válság nem más, mint az attól való félelem, hogy kifogytunk az eszközökből, hogy ugyanígy folytassuk az életet - foglalta össze a kormányfő.

Kiemelte, azt kell megmutatni, ami még nincs, ezért hasznos az eszmecsere azokkal, akik a világon a legjobbak ebben - utalt a Tudomány Világfórumának jelentőségére. Ez a tanácskozás nagy fontosságú, "együtt kell keresni azt, ami még nincs" - fogalmazott.

A jelenlegi válsággal megdönthetetlennek hitt tabuk dőlnek meg, "mindannyiunk élete megváltozik" - vélekedett. A miniszterelnök hangsúlyozta, új és formabontó válaszok kellenek. A fejlett világ válságait sohasem a nyers erő, hanem a képzelet bátor és teremtő ereje oldotta meg, azok, akik képesek voltak új módon megközelíteni a problémákat - mutatott rá.

Az emberiség gyorsabban használja erőforrásait, mint ahogy azok termelődnek, hétmilliárd ember élelmezéséről kell gondoskodni - mutatott rá a tudósokra váró fontos kérdésekre a kormányfő. "Mi hiszünk az önök által adott válaszoknak" - jelentette ki. A kelet-közép-európai térségre kitérve felidézte, hogy a diktatúra elmúlása sem a fegyveres harc eredménye, hanem a nyugati félteken a 20. század utolsó két-három évtizedében végbement gyors technológiai fejlődésnek köszönhető.

A válság legyőzésében kulcsfontosságú szerepe van az oktatásnak, bátorítani kell a kutatásokat és a fejlesztéseket, mert a legkevésbé szerencsés az lenne, ha egyáltalán nem jutna forrás ezekre. "Olyan lesz a jövő, mint amilyen a ma iskolája" - idézte Szent-Györgyi Albertet. Kitért arra, hogy Magyarország Szingapúr, India és Kína példájából tanulva át akarja alakítani az oktatás rendszerét.

Magyarország minden nehézség ellenére kiemelten kezeli a kutatást - jelentette ki. A politikusoknak rengeteget kell tenniük a kreatív energia felszabadításáért, a felesleges bürokrácia és a rossz szabályok a tudomány ellenségei - fűzte hozzá, megjegyezve, hogy a politika és a gazdaság - de ugyanígy a tudomány se - lehet öncélú. "A közös cél nagyobb, mint bármikor" - hangsúlyozta.

A tét nagy, a tudósoknak még soha nem volt olyan felelősségük, mint ma - jelentette ki Orbán Viktor a Tudomány Világfórumán.

Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszédében azt hangsúlyozta, hogy rohamosan változó világunk folyamatosan új kihívásokkal szembesít minket, amelyekre a megfelelő választ, az új megoldásokat a tudomány segítségével találhatjuk meg.

Mint kifejtette, a WSF, amely nem csupán a tudomány egy-egy szakterületre összpontosít, egyedülálló lehetőséget biztosít arra, hogy a résztvevők szélesebb kontextusban megvitassák a tudomány szerepét, a tudományos felfedezések etikai, környezeti, gazdasági, társadalmi és kulturális következményeit, elemezzék a tudomány földrajzilag, társadalmilag és tematikailag is átalakult világtérképét, a tudomány mozgatórúgóit és jövőjét.

A Tudomány Világfórumát 2003-ban rendezték meg első ízben Tudás és társadalom mottóval, a 2005-ös WSF jelszava Tudás, etika és felelősség volt, 2007-ben Befektetés a tudásba témában szervezték az eseményt, 2009-ben Tudás és jövő, a 2011-ben A tudomány átrajzolódó világtérképe (The Changing Landscape of Science) a rendezvény vezérgondolata.

A tudomány válaszokkal szolgál a globális kihívásokra

A tudomány válaszokkal szolgálhat a klímaváltozás, a pénzügyi válság, valamint az egyre súlyosabb éhínség és egyenlőtlenség égető globális kihívásaira - hangsúlyozta Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár videóüzenetében.

A világszervezet vezetője kiemelte: a technológia és az innováció hozzájárulhat a megújuló energiaforrások jelentősebb kiaknázásához, a természet védelméhez és értékes munkahelyek teremtéséhez.

Ban Ki Mun felidézte, hogy gyermekkorában Koreában még gyertyafénynél vagy petróleumlámpánál tanult. Mint mondta, a tudománynak köszönhető, hogy ez ma már nem így van.

Az ENSZ főtitkára hangsúlyozta: be kell zárni az országok közötti technológiai rést, és biztosítani kell a tudományos oktatást mindenkinek.

Obama tudományos nagykövete szerint Afrikának van a legnagyobb szüksége a tudományra

Afrikának van a legnagyobb szüksége a tudományra Gebisa Ejeta egyetemi professzor szerint. Barack Obama amerikai elnök tudományos nagykövete a Tudomány Világfórumának első napján beszélt a világ növekvő lakosságának élelmezéséről csütörtökön Budapesten.

Gebisa Ejeta rámutatott, hogy a Föld népessége októberben átlépte a hétmilliárdos határt, és lakosainak száma 2050-re már 9,5 milliárd is lehet.

Manapság egymilliárdan éheznek, 2,6 milliárd ember napi két dollárnál kevesebből él. Barack Obama nagykövete szerint a világ élelmezésének kulcsa a tudományban, technológiában és innovációban rejlik, a tudomány és technológia irányította fejlődésnek pedig az oktatáson, a köz- és a magánintézmények fejlesztésében és a helyes politikai vezetésen kell alapulnia.

A tudomány azonban nem képviseli elég jól érdekeit, fokozottabb együttműködésre, új modellekre és eszközökre van szükség - vélekedett.