Az illetékes bizottság indoklása szerint a tudósok új és hatékony módon kapcsolták egybe a szénatomokat, hogy a mindennapi életünket befolyásoló komplex molekulákat építethessenek.
A díjjal 10 millió svéd korona (mintegy 300 millió forint) jár együtt.
"A szerves kémia a teremtés művészetévé vált a három tudós munkásságának köszönhetően. Kutatásaiknak az egész emberiség a haszonélvezője, hiszen az eljárásnak köszönhetően új gyógyszerek, sokkal fejlettebb elektronikai eszközök és technológiai anyagok jelentek meg. A Nobel-díjbizottság a napjainkban létező legfejlettebb vegyészeti eljárások egyikét ismerte el" - emeli ki a közlemény.
A szénalapú (szerves) vegyületek a földi élet "építőkockái". Ahhoz, hogy komplex szerves molekulákat állítsanak elő mesterségesen, a vegyészeknek meg kellett tanulniuk, hogy miként kapcsolják egymáshoz a szénatomokat, utóbbiak ugyanis nemigen szeretnek egymással kölcsönhatásba lépni.
A kémikusok által kidolgozott első eljárások a szénatomok reaktivitásának növelésére irányultak, e metódusok révén azonban csak egyszerű molekulákat sikerült előállítani. Bonyolultabb molekulák építésénél viszont túl sok nem kívánt melléktermék keletkezett a kísérletek során.
A palládium által katalizált keresztkapcsolásoknál sikerült megoldani a problémát, s a vegyészek egy sokkal precízebb és hatékonyabb módszer birtokába kerültek. A Heck-reakció, a Negisi-reakció és a Szuzuki-reakció során a szénatomok egy palládiumatomon "találkoznak", s "földrajzi" közelségük beindítja a kívánt kémiai folyamatot.
A palládiumkatalizált keresztkapcsolások eljárását jelenleg világszerte alkalmazzák a tudományban, ahogy a gyógyszeriparban, vagy az elektronikai iparban.
Díjtörténet
A kémiai Nobel díjat az idén 102. alkalommal osztották ki. A kitüntetettek száma 160 (illetve 159, mivel az angol Frederick Sanger eddig egyetlenként két alkalommal is megkapta a díjat), a kitüntetést 62-en kapták egyedül, 22 alkalommal két, 18 esetben három tudósnak ítélték oda megosztva. Az eddigi legfiatalabb kémiai Nobel-díjas Frédéric Joliot volt, akit 35 éves korában tüntettek ki, és feleségével Irene Joliot-Curie-vel vette át a díjat 1935-ben. Az eddigi legidősebb kitüntetettként 2002-ben a 85 éves John B. Fenn vehette át a kémiai Nobel-díjat. Az 1954-ben kémiai Nobel-díjat kapott amerikai Linus Paulingot 1962-ben Nobel-békedíjjal is kitüntették. Õ az egyedüli Nobel-díjas, aki mindkét kitüntetését önállóan kapta. A 159 kitüntetett között csak négy a nő, Marie Curie 1911-ben, a lánya, Irene Joliot-Curie 1935-ben, Dorothy Crowfoot Hodgkin 1964-ben, Ada Jonat 2009-ben kapta meg a díjat. Marie Curie és Dorothy Crowfoot Hodgkin egyedüliként vették át a kitüntetést. (Curie asszony 1903-ban a fizikai Nobel-díjat is átvehette).
Magyar származású tudósok közül az eddigiek során öten kaptak kémiai Nobel-díjat. Az 1925. évit a Németországban élt Zsigmondy Richárd (1865-1929) "a kolloid oldatok heterogén természetének magyarázatáért, és a kutatásai közben alkalmazott módszerekért, amelyek a modern kolloidkémiában alapvető jelentőségűek"; az 1943. évit a Németországban, Dániában és Svédországban élt Hevesy György (1885-1966) "a kémiai folyamatok kutatása során az izotópok indikátorként való alkalmazásáért"; 1986-ban a Kanadában élő Polányi János (1929-) - megosztva - "a kémiai reakciók folyamatának jobb megértését szolgáló kutatásaiért, reakciódinamikai felismeréseiért"; 1994-ben az Egyesült Államokban élő Oláh György (1927-) "a pozitív töltésű szénhidrogének tanulmányozása terén elért eredményeiért"; míg 2004-ben az Izraelben élő Avram Hershko (1937-)a sejtbiológia terén elért alapvető kutatási eredményeiért.
Hanganyag: Sigmond Árpád