Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér

Vizi E. Szilveszter tanulmányát közli a British Journal of Pharmacology

Az idegsejtek, a neuronok párbeszédéről, a nevéhez fűződő agyműködési modellről, a sejtközi térség "porszívóiról" beszélt egyebek közt Vizi E. Szilveszter Széchenyi-díjas agykutató, az MTA korábbi elnöke az abból az alkalomból, hogy a British Journal of Pharmacologyben megjelent a kutatásait összefoglaló terjedelmes tanulmány.

"Több mint négy évtizedes kutatásaim tanulságait foglalom össze, és ezek terápiás lehetőségeit is felvázoltam" - mondta.

Mint kifejtette, a XX. közepén egyértelműen tisztázottnak tűnt az idegsejtek közötti kommunikáció mechanizmusa, amelynek alapját a neuronok végkészülékén keresztül történő közvetlen, szinaptikus kapcsolódás jelentette. E modell szerint az akciós potenciál néven emlegetett elektromos hullám a szinapszisokhoz érve speciális ingerületátvivő anyagot (transzmittert) szabadít fel, az utóbbi teszi lehetővé, hogy az információ az egyik neuronról a másikra jutva elérje a célsejtet. Az 1960-as évek végén azonban néhány új felfedezés megkérdőjelezte a szinaptikus ingerületátvitel kizárólagos voltát. Kiderült, hogy a közvetlen kommunikáción kívül a neuronok a transzmitterek révén a sejtek közti téren keresztül is képesek érintkezni. Üzeneteiket csupán a megfelelő, nagyérzékenységű jelfogóval, receptorral rendelkező célsejtek veszik.

Vizi E. Szilveszter, aki 1967-69 között a kor egyik legnagyobb tudósa, az Oxfordi Egyetem farmakológiai intézetének vezetője, Sir William Paton mellett dolgozhatott, angliai kutatásai során azt vizsgálta, hogy miként hatnak egymásra a belső szervek működését szabályozó vegetatív idegrendszer szimpatikus és paraszimpatikus hálózatának ingerületátvivő anyagai. Izgalom, veszély esetén a noradrenalinnal működő szimpatikus idegrendszer kerül túlsúlyba, nyugalmi állapotban az energiafelhasználás utáni feltöltekezést végző, acetilkolinnal üzemelő paraszimpatikus idegrendszer élvez előnyt.

"Az akkori tankönyvi adatok szerint a noradrenalin és az acetilkolin egyazon célsejten fejti ki ellentétes hatását, kiegyenlítve egymást. Én viszont azt vizsgáltam, hogy a két idegféleség egymásra tud-e hatni. Mindenki azt mondta, hogy nem lesz semmiféle eredmény, legnagyobb meglepetésre azonban azt találtam, hogy a noradrenalin gátolja az acetilkolin felszabadulását, így a hatását is annak ellenére, hogy nem volt közöttük szinaptikus kapcsolat. A két vegetatív ideghálózat nagyon gazdaságosan működik, eleve meggátolva, hogy valamelyikük kifejthesse hatását. Ez volt a preszinaptikus, a végkészüléken kifejtett gátlás első neurokémiai bizonyítéka" - magyarázta,

Oxfordban annyira érdekesnek találták a fiatal magyar kutató munkásságát, hogy hamarosan Vizi képviselhette a brit farmakológiai társaságot egy Cambridge-ben rendezett nemzetközi konferencián, tanulmányát pedig vezető cikként közölte a British Journal of Pharmacology annak ellenére, hogy a bírálók egyike lakonikus egyszerűséggel "ostobaságnak" minősítette a dolgozatot.

"Ez a tanulmány évekkel később Citation Classic, az adott tudományterület egyik legidézettebb munkája lett" - jegyezte meg az agykutató, aki hosszú ideig teljesen egyedül volt elméletével, de sorra bizonyította a nemszinaptikus neuronális kapcsolat létét az agy legkülönfélébb területein, és publikálta eredményeit.

1984-ben jelent meg az Egyesült Államokban a nemszinaptikus kölcsönhatásról szóló monográfiája, előszavát Sir William Paton írta, aki ajánlásában rámutatott, hogy Vizi "nagyon izgalmas" elmélete új utakat nyit a tudományban. Később egyre többen csatlakoztak elméletéhez, köztük több magyar kutató. Munkásságuk révén kiderült, hogy az agy legkülönfélébb ingerületátvivő anyagokkal működő ideghálózatai döntő többségükben nem közvetlen kapcsolatokon keresztül működnek. Az ingerületátvivő anyagok a sejtközi térben vándorolnak a megfelelő receptorokhoz, majd miután elvégezték feladatukat, "vákuumporszívók", úgynevezett transzporterek gyűjtik be a vegyületeket, korlátozva az ingerületátvivő anyagok működését, az újrahasznosítással pedig az ideghálózatnak is "spórolnak".

"2000-ben jelent meg egy nagy tanulmányom, amelyben leírtam, hogy lényegesen érzékenyebbek a nemszinaptikus receptorok és transzporterek, mint szinaptikus társaik. Különbözik a reakcióidejük is: míg a szinapszisban a történések a másodperc milliomodrésze alatt zajlanak, a sejtközi térben állandóan jelen levő ingerületátvivő anyagok koncentrációja lassan emelkedik vagy csökken, vagyis itt tartós hatást fejtenek ki" - emelte ki az agykutató.

Hozzátette, hogy míg a szinaptikus ingerületátvitel az agyi funkció alapműködését biztosítja, az idegsejtek nemszinaptikus párbeszéde e funkciók finomhangolását, az ingerelhetőségi küszöböt (a kedélyállapotot, a koncentrálóképességet, éberséget) határozza meg. Az általa leírt agymodell révén megmagyarázhatóvá váltak különböző idegrendszeri betegségek, például a depresszió, a skizofrénia, és gyógyszerek új nemzedékét fejlesztették ki.

"Azt is megkockáztattam, hogy a gyógyszerek a nemszinaptikus receptorokon keresztül hatnak, ami megint ellentmondott a tankönyvi adatoknak" - idézte fel.

A legújabb eredményeket vázolva elmondta, hogy munkatársaival kimutatta: az ischaemiás, azaz rossz vér- és oxigénellátással járó állapotokban a nemszinaptikus transzporterek működése megfordul, porszívózás helyett a nemszinaptikus receptorokon keresztül ható serkentő vegyületet, glutaminsavat pumpálnak a sejtközi térbe, ezáltal növekszik a kalcium koncentrációja a neuronokban, idegsejtelhalást okozva.

"Hűtéssel gátolható a transzporterek aktivitása, ezért gerincsérülteknél, megelőzendő a neuronok elhalását, azonnal hűteni kellene az érintett területet. Nagyon izgalmas a kutatások hozadéka, amelyeknek a betegeken kívül a gyógyszeripar lesz a legnagyobb haszonélvezője" - összegezte Vizi E. Szilveszter.

Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×