Infostart.hu
eur:
364.2
usd:
315.82
bux:
146688.57
2026. augusztus 3. hétfő Hermina

Több ezer éve hatással van az ember a Föld éghajlatára

A mezőgazdaság számára történt több ezer évvel ezelőtti erdőégetések növelhették meg annyira a légkör széndioxid-tartalmát, hogy annak következtében megváltozzon a Föld időjárása, és elkezdődjék a manapság is folytatódó felmelegedés - olvasható a Quaternary Science Reviews című folyóirat online kiadásában megjelent tanulmányban.

A Virginia Egyetem és a Maryland-Baltimore megyei Egyetem kutatói azt írják, a Föld 6 milliárd lakosa manapság fejenként 90 százalékkal kevesebb termőföldet használ mezőgazdasági célra, mint a sokkal kisebb népesség használt a korai civilizációk idején.

Akkoriban az élelmiszer alacsony színvonalú megtermeléséhez a szükséges földterületek megtisztítására a kivágás és felégetés módszerét használták, rengeteg erdőt gyújtottak fel, és ezzel akaratlanul is megváltoztatták a klímát - mutatott rá William Ruddiman, a Virginia Egyetem munkatársa, a tanulmány vezető szerzője.

Addig használták a területet, amíg a termés mennyisége nem csökkent, akkor egy másik részen gyújtottak fel erdőterületet az ültetéshez. Az általuk művelt földeknél négyszer-ötször nagyobb területet gyújtottak fel. Ahogy a népesség nőtt, és kevesebb művelhető és ugaron hagyott terület maradt, a társadalmak intenzívebb földművelő eljárásokat alkalmaztak, így kisebb területen nagyobb mennyiségű élelmet termeltek meg.

A kutató elmondta, a mostani nagy hatékonyságú és intenzív földműveléssel kisebb földterületeken termelik meg a növekvő népesség élelmiszerét, és a világon nagy területeket - az Egyesült Államok észak-keleti részén, Európában, Kanadában, Oroszországban és Kína egyes részein - újra erdők borítanak.

Az erdők újratelepítésének kedvező hatásait mérsékelte a szén alapú üzemanyagok nagy mértékű használata a 150 évvel ezelőtt kezdődött ipari forradalom óta, amivel az emberiség tovább növelte a légkör szén-dioxid-tartalmát, és ezzel hozzájárul a globális felmelegedéshez.

Ruddiman elméletét azzal kapcsolatban, hogy a klímát már a korai civilizációk is nagy mértékben megváltoztatták, többen cáfolják. Ruddiman bírálói szerint a civilizáció korai időszakának népessége kevés volt ahhoz, hogy megváltoztassa a klímát. Szerintük a nagy mennyiségű szén-dioxid-kibocsátással járó erdőégetések az ipari forradalomhoz köthetők, amely nagy népességnövekedést is okozott.

Ruddiman és munkatársai elméletüket antropológusok, régészek és őskori természetkutatók tanulmányaira alapozzák.

"Mi azt javasoljuk, a klímát modellező szakemberek vegyék figyelembe, hogyan változott az idők során a termőföld használata, és az hogyan befolyásolhatta a klímát" - fűzte hozzá Ruddiman.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Energiakrízis: hamarosan teljesen leállhat a Paksi Atomerőmű

Energiakrízis: hamarosan teljesen leállhat a Paksi Atomerőmű

Vasárnap tovább fokozódik a hőség Magyarországon, a csúcshőmérséklet több helyen megközelítheti a 40 fokot. Paksnál reggel mínusz 133 centiméterre süllyedt a Duna, éjszaka pedig leállították a 4. blokk még működő turbinagenerátorát, így az atomerőműben már csak a 2. blokk termel, az is 50 százalékos teljesítménnyel. Az ország ezzel a teljes paksi leállás küszöbére került, miközben a következő napokban tovább nőhet az áramigény és fokozódhat a vízhiány. Cikkünk folyamatosan frissül a hőségkrízis és az energiaellátási helyzet legfontosabb fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×