Ötven éve a leggyengébb a Földet bombázó napszél. A tudósok 18 év adatait elemezték ki, amelyeket az Ulysses űrszonda gyűjtött össze. A jelenségnek az egész naprendszerre hatása lehet. Az egyik következmény az lehet, hogy csökken a Nap hatása a közvetlen környezetére.

A jóslat megerősítése a Voyager űrszondától érkezhet, amelyet a hetvenes években lőttek fel, és mostanában ér a hélioszféra szélére. A hélioszféra egy, a Napot körülvevő hatalmas gázbuborék. Ezt elhagyván a Voyager kilép a csillagközi térbe.

A napszél a Nap külső atmoszférájából, a koronából származik, és az égitest tizenegy éves aktivitási periódusának megfelelően hol nő, hol csökken az ereje.

Most éppen a nyugodtabb időszaknak jött el az ideje, az Ulysses adatai azonban nem várt körülményekre mutatnak rá. Most az egész Nap 20-25 százalékkal gyengébben "szelel", mint 10-15 évvel ezelőtt, az utolsó csökkenési periódusban. Ráadásul a gyengébb napszél most 13 százalékkal hidegebb is.

A napszél részecskéi magukkal hordanak valamennyit az égitest mágneses mezőjéből, ami csökkenti a naprendszerbe behatoló kozmikus sugárzást.

Ezen sugárzás számos eleme egykor fölrobbant csillagokból és fekete lyukakból származik, így kolosszális sebességgel száguld keresztül az űrön.

Meg kell erősíteni az űrhajókat

Ez nem jelent különösebb veszélyt a Földre, mivel az atmoszféra tovább lassítja őket, az űrbéli akciók folyamán azonban figyelembe kell vennünk hatásukat. Tönkretehetik ugyanis az űrszondák elektronikáját. Így ha a napszél mostani erőssége stabilizálódik, akkor a mérnököknek el kell gondolkodniuk azon, miként tudják jobban megerősíteni űrhajókat. Ráadásul az asztronauták is nagyobb sugárzásnak vannak így kitéve.

Mindennek tetejébe a napkitörésekkel a Nap maga is lehet forrása a kozmikus sugárzásnak, amelyet úgyszintén kevésbé fog fel a gyengébb napszél. Így aztán nem a legjobb idők járnak az űrhajózási tervekre.

Másik következmény, hogy lehűl a Föld külső atmoszférája, azaz kisebb a felhajtóerő, több üzemanyagra van szükség az űrhajók kilövéséhez.

Mások kapcsolatba hozzák a napszelet, illetve intenzitásának ingadozását a felhősödéssel és a felmelegedéssel. Most lehetőség nyílik arra, hogy megvizsgálják ezeket a lehetőségeket is.

Az Ulysses-akciót 1990-ben indította el az Egyesült Államok és az Európai Űrhivatal. Az űrszonda feladata, hogy tanulmányozza az űrkörnyezetet. Mintát vesz a napszélből is, amint hat év alatt megkerüli a Napot (és érinti a Jupitert is).

A világűr zord körülményei azonban nem hagyták érintetlenül az űrszondát. Fő adóvevője már nem működik, és fűtőrendszere sem kap elég energiát. Ahogy pedig eltávolodik a Naptól, a szerkezet egyre inkább lehűl. Üzemanyaga, a hidrazin pedig hamarosan megfagyhat.

Ekkortól kezdve az Ulysses nem lesz tovább képes irányítani magát és antennáját, és elveszti a kapcsolatot a Földdel. Amíg ez bekövetkezik, addig viszont még rengeteg értékes, hasznos adatot küldhet haza.