A Nobel-díjat érő jelenséget magyarázva a Központi Fizikai Kutatóintézet (KFKI) főmunkatársa először a normál méretű magnetorezisztenciáról beszélt: ha egy elektromos vezetőt mágneses térbe helyeznek, akkor megváltozik a mágneses ellenállása.

Később kiderült, hogy a különleges mágneses anyagok, mint a vas, a kobalt és hasonlók esetében nemcsak a mágneses tér ereje, hanem az iránya is számít.

Az óriás magnetorezisztancia azt jelenti, hogy mágneses tér nagyon kicsi változása nagyon nagy elektromosellenállás-változást tud előidézni - mondta el Jéki László.

A szakember hangsúlyozta: a jelenséget a gyakorlatban fantasztikusan ki lehet használni, mert ez mindenhol fontos, ahol az információk tárolása mágneses alapon történik.

A számítógépes merevlemezekre mágnesesen írják fel az információt, és a lemez felett mozgó fej olvassa azt el.

Általános törekvés, hogy minél kisebb felületre minél több információt lehessen felírni.

Ha a nagyon gyenge mágneses térre is erős ellenállás-változással reagál az anyag, akkor lehet miniatürizálni, lehet gyenge mágneses teret használni, mert az arra járó fejben nagyon erős lesz az elektromos ellenállás változása, tehát ki tudja olvasni - fejtette ki Jéki László.

A KFKI főmunkatársa hozzátette: az óriás mágneses magnetorezisztancia nem állítható elő tetszőleges anyaggal, és itt kerül képbe a nanotechnológia, amikor a méter milliárdodnyi részében csinálunk valamit - az óriás mágneses magnetorezisztancia is ebben a mérettartományban működik.Albert Fert francia és Peter Grünberg 1988-ban alapkutatás közben véletlenül, egymástól függetlenül fedezte fel a jelenséget, amelynek kihasználása nélkül nem jöhettek létre az olyan, ma már alapvetőnek számító eszközök, mint a laptopok, a mobiltelefonok, az iPodok és más zenelejátszók.

A díj odaítélésének bejelentése után Albert Fert közölte: örül, hogy kollégájával megosztva kapta az elismerést.

Albert Fert 1938-ban született Carcassonne-ban, 1976 óta a Paris 11 egyetem professzora.

Kutatásait jelenleg a CNRS/Thales elektronikai cégcsoport általános fizikai részlegénél végzi, amelynek egyik alapítója volt 1995-ben. Az óriás mágneses rezisztencia jelenségét a Thomson CSF egyik laboratóriumával együttműködésben fedezte fel.

Peter Grünberg 1939-ben született Pilsenben, 1972 óta a Németországban lévő jülichi kutatási központ szilárdrészecske-kutató intézetében professzor.

Fizikai Nobel-díjasként a francia és német szakember olyan tudósok társaságába került, mint Albert Einstien, Marie Curie, Niels Bohr és az első díjazott, Wilhelm Röntgen.

Tavaly John C. Mather és George F. Smoot személyében két amerikai tudósnak ítélték a fizikai Nobel-díjat a világegyetem, a naprendszerek és a csillagok keletkezésével kapcsolatos, e folyamatok mélyebb megértését segítő kutatómunkájukért.

A legtekintélyesebb tudományos kitüntetéssel tízmillió svéd korona, vagyis mintegy 275 millió forint jár.

Szerdán a kémiai, csütörtökön az irodalmi Nobel-díj, pénteken pedig a Nobel-békedíj idei kitüntetettjeit nevezik meg; utóbbit a norvég fővárosban, Oslóban.

A díjakat az idén is XVI. Károly Gusztáv svéd király adja át december 10-én, a kitüntetést alapító Alfred Nobel mérnök és üzletember 1896-ban bekövetkezett halálának évfordulóján.