eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita

A kék szem a kulcs a zsenialitáshoz?

A kék szemű emberek hatékonyabban képesek tanulni, és jobban teljesítenek a vizsgákon, mint sötét szeműek - állapították meg amerikai kutatók. A barnáknak sem kell azonban elkeseredniük, mert ők jobban teljesítenek - ezért lesznek sikeresek például bizonyos sportágakban.

Mi a közös Stephen Hawkingsban, Alexander Flemingben, Marie Curie-ben és Stephen Fry-ban azon kívül, hogy mindnyájan zseniálisak a saját szakterületükön. A szemük színe - valamennyiüknek ugyanis kék a szeme - s ezért hetékonyabban tudtak tanulni - legalábbis amerikai kutatók szerint.

Megállapították ugyanis, hogy a világos szemű emberek jobbak a sötét szeműeknél a stratégiai gondolkodásban - így sikeresebbek az olyan tevékenységekben, amelyek tervezést igényelnek. A sportok közül ez igaz a golfra és a tájfutásra - de igaz a vizsgákra való felkészülésre is.

A kutatók ezzel magyarázzák azt a tényt, hogy az akadémikusok között miért van a legtöbbnek kék szeme. Kék a szeme Stephen Hawkingnak, a legnagyobb élő brit fizikusnak, akárcsak a penicillint feltaláló Flemingnek és Marie Curie-nek, aki először kapott két Nobel-díjat.

Barna viszont a szeme a legtöbb focisztárnak és a leghíresebb rögbijátékosoknak - például John Terry-nek és Johny Wilkinsonnak.

A vizsgálatot a Louisville-i Egyetem kutatói végezték. "Ez azonban még csak a megfigyelés - a magyarázattal még tartozunk" - ismerte el a kutatást végző Joanna Rowe.

Címlapról ajánljuk
Versenyfutás az idővel: hat napja semmi nyoma az eltűnt autista német kisfiúnak

Versenyfutás az idővel: hat napja semmi nyoma az eltűnt autista német kisfiúnak

A hét eleje a különböző mentőszolgálatok több száz tagja keresi a hétfő este az alsó--szászországi Bremervördében eltűnt hatéves kisfiút. A rendkívüli erőkkel l folyó kutatást nehezíti, hogy a hatéves Arian autista. Ez az oka annak, hogy a felkutatására a hatóságok a legkülönbözőbb eszközöket vetik be, és az autizmus szakértőivel is konzultálnak. Szombat délutánig azonban még semmi eredmény nélkül, de nem adták fel a reményt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
Hamarosan örökké élhetünk?

Hamarosan örökké élhetünk?

Egy furcsa és stagnáló társadalomhoz vezetne, ha az emberek még 120 évesen is élnének – véli Venki Ramakrishnan, Nobel-díjas molekuláris biológus. A „Miért halunk meg: Az öregedés új tudománya és a halhatatlanság keresése” című könyv szerzője szerint ráadásul irreális elképzelése az, hogy halálunkig megmaradnak szellemi képességeink. Ezért is int óvatosságra a biológiai törvényekkel dacoló öregedéskutatásokkal kapcsolatban, amelyekből egyre több indul, és nemcsak a technológiai fejlődés adta lehetőségek miatt. Azért is, mert a világ legnagyobb részén egyre nő a várható élettartam, aminek egészen a gazdasági és társadalmi következményei lesznek. Nem a lehető leghosszabb élet tehát a legfontosabb célja ezeknek a kutatásoknak, hanem lehető leghosszabb viszonylagos egészségben eltöltött élet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×