Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 28. vasárnap Irén, Levente

A legközelebbi rokonunk trónfosztása

A hiedelemmel ellentétben nem a csimpánz, hanem az orángután a legintelligensebb főemlős, mert annak a legnagyobb az agya - derült ki egy új kutatásból.

A 25 főemlős közül az orángutánok képesek leginkább a tanulásra és a problémamegoldásra. Az ok roppant egyszerű: nekik van a legnagyobb agyuk - derült ki abból a kutatásból, amelyet James Lee, a Harvard Egyetem pszichológusa végzett.

"Az orángután kiemelt helyet foglal el az emberszabású majmok között. Még az sincs kizárva, hogy az őse jelenti a fő kapcsolatot az emberhez vezető láncolatban" - véli a kutató.

Az orángutánok és a csimpánzok is közel állnak az emberhez: mindkét faj DNS-e 96 százalékban azonos az emberével. A molekuláris vizsgálatok szerint azonban a csimpánz a legközelebbi "rokonunk".

Az orángután az egyik legveszélyeztetettebb állatfaj, amely vadon ma már csupán két szigeten: Szumátrán és Borneón él.

Megfelelő életstílus


James Lee kutatásait támasztják alá egy másik főemlős-kutató, a holland Carel van Schaik tapasztalatai is. Mindketten arra a következtetésre jutottak, hogy az orángutánok sokkal jobban képesek a problémamegoldásra a csimpánzoknál.

Például képesek arra, hogy levelekből tetőt építsenek az eső ellen, megtanítsák bizonyos eszközök használatára és az élelem felkutatására a fiatalokat.

Abban is egyetértenek, hogy a fejlődés az orángutánok "életstílusának" köszönhető: mivel a fák tetején tanyáznak, ahol nehezebben esnek áldozatul a ragadozóknak, tovább élnek. Ráadásul az emberhez hasonlóan közösségi lények, amelyek tapasztalataikat és tudásukat átadják a fiatalabb generációnak.

A főemlősök intelligencia-listája:

1. Orángután
2. Csimpánz
3. Pókmajom
4. Langur
5. Makákó
6. Mandrill
7. Cerkófmajom
8. Mangabe
9. Kapucinus-majom
10. Gibbon
11. Pávián
12. Gyapjasmajom

Címlapról ajánljuk
Az emberiség most készül kitermelni a bolygó utolsó érintetlen nyersanyagkészletét
A sötét mélység aranyláza

Az emberiség most készül kitermelni a bolygó utolsó érintetlen nyersanyagkészletét

A XXI. század egyik legfontosabb nyersanyag-háborúja nem a Közel-Keleten és nem Afrikában zajlik, hanem négyezer méter mélyen, a Csendes-óceán fenekén. A tét több ezer milliárd dollár lehet. A kérdés csak az, hogy vajon képes leszünk-e úgy kitermelni ezeket a kincseket, hogy közben ne pusztítsuk el a Föld egyik legkevésbé ismert ökoszisztémáját?

Ha azt hinnénk, hogy csak Magyarország folyik szét ebben az időben...

Az európai hőhullám a hétvégén Németországban, Dániában és Csehországban is hőmérsékleti rekordokkal járt, zavarokat okozott a közlekedésben.
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Új területen indult meg a versenyfutás a nagyhatalmak között: recseg-ropog az Egyesült Államok pozíciója a területen

Új területen indult meg a versenyfutás a nagyhatalmak között: recseg-ropog az Egyesült Államok pozíciója a területen

A globális űrgazdaság 2024-ben elérte a 613 milliárd dollárt, és 2035-re akár 1800 milliárd dollárra nőhet, ám a szektor növekedését egyre inkább a földi infrastruktúra hiányosságai fenyegetik. Az új fejlesztésű rakéták által lehetővé tett felbocsátások számának rohamos emelkedésével párhuzamosan a jóval lassabb tempóra épített űrkikötők válhatnak az iparág szűk keresztmetszetévé. A Kennedy Űrközpont belső NASA-jelentése szerint az 1960-as évekből származó infrastruktúra nem képes lépést tartani a kereskedelmi igényekkel, a SpaceX és a Blue Origin pedig egyenként is évi 120 indítást tervez Floridából. Az űrverseny új frontvonala így már nem csupán a rakétagyártás, hanem az is, hogy az Egyesült Államok, Kína és Európa mely szereplői tudnak a jövő szupernehéz, újrahasználható rakétáihoz megfelelő földi kapacitást kiépíteni. Cikkünkben végigvesszük, milyen problémákkal küzd az Egyesült Államok az űrszektor egyik kulcsfontosságú területén, és a legnagyobb űrhatalom kihívói hol tartanak ezen a téren.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×