25 °C
A kutatók a SLITKR1-es génre összpontosítják a figyelmüket, amelynek két mutációja a vizsgálatok szerint kapcsolatban áll a kóros hajtépés szindrómával. Noha az összefüggés viszonylag laza, a tudósok fontosnak tartják, mert bizonyíthatja, hogy a betegségnek biológiai alapjai vannak.
Ez azért jelentős, mert a társadalomban erős előítéletek élnek az olyan pszichológiai betegségekkel szemben, mint a kóros hajtépés.
A betegségben szenvedők nem képesek legyőzni késztetésüket, hogy saját hajukat tépkedjék, így fejükön sokszor kopasz foltok éktelenkednek, bár a legtöbben igyekeznek ezt álcázni.
A neuronok közötti hibás kapcsolat lehet az ok
A betegségre jelenleg nem létezik gyógymód, noha egyes esetekben antidepresszánsokkal és más gyógyszerekkel sikeresen lehet kezelni. A kérdéses génnek az agy sejtjei közötti kapcsolat kialakításában van szerepe.
A kutatók szerint SLITKR1-es egyike lehet azoknak a géneknek, amelyek a hibás kapcsolat kialakításán keresztül a különböző pszichológiai betegségek kialakulásához járulnak hozzá.
A kóros hajtépés gyakran más pszichológiai betegségekkel is együtt ját, például a szorongással, depresszióval vagy étkezési rendellenességekkel.
Becslések szerint a kóros hajtépés a lakosság mintegy 5 százalékát érintheti Nagy-Britanniában.
„Vajon miért?” – Magyar Péter ijesztő üzenetet küldött az EU-pénzekről és a Fideszről
