Az alapkérdés nyilván a „miért éppen most?”, hiszen a 2015 októberében a Liverpool FC-t átvevő edző, akit sokan ma (esetleg Pep Guardiolával együtt) a világ legjobbjának tartanak, 2022-ben négy évre meghosszabbította a szerződését. Ám abból csak az első két évet tölti ki, utána távozik. Mint mondta, elfáradt.
Ha 2022-ben elköszönt volna, már akkor is sikeredzőként gondolnának rá a Pool szurkolói. Az egykori hátvéd 23 évesen került élete hazai klubjához, a Mainz 05-höz, ahol aztán egy bő évtized alatt 340 mérkőzésen 56 gólt szerzett. Talán nem udvariatlanság megjegyezni: annak alapján a csapat hívein kívül kevesen emlékeznének ma már.
Egyik önkritikus, talán túl szigorú, de akár hihető mondata így hangzott: „Negyedosztályú lábam volt, s első osztályú fejem.” Vonatkoztassuk ezt el a fejelő tudásától, értsük inkább arra: már akkor is páratlanul jól olvasta a játékot, látta át a különböző szituációkat, játékhelyzeteket.
Ennek alapján már-már evidens, hogy az edzői pályára adta a fejét, és nagyon jól tette. Majdnem negyedszázada ül a kispadokon, s mindössze három csapatot irányított. Létezik a trénerek között egy olyan mondás – hajdanán nagyjából mi is hasonlókat mondtunk az egyetemi vizsgák előtt –, mely szerint akit nem rúgtak még ki, az nem is igazi edző.
Nos, Klopp ennek alapján „nem is igazi edző”. Pedig micsoda edző!
2001. február 27. és 2008. június 30. között a Mainz együttesét dirigálta, 2004 tavaszán felvitte a csapatot – a klub történetében először – a Bundesliga 1-be. További négy idényben vezette a piros-fehéreket, az első kettőben a középmezőnyben végeztek, a harmadikban kiestek. 2007–2008-ban negyedik lett a Mainz a második vonalban, éppen csak, de lemaradt feljutásról – ám Jürgen Kloppot elvitte a Borussia Dortmund.
Nem is annyira eredménysora, mint játékfilozófiája, szakmai tudása emelte őt a BVB kispadjára. A Gegenpressinget ma már mindenki Klopphoz köti, s valóban, nagy fegyvere volt, amelyet a dortmundi évek alatt még magasabb szinte emelt. (Röviden: a labda elveszítése után játékosai nem visszazárnak, hanem megpróbálnak azonnal visszatámadva labdát szerezni.)
2008. július 1-jétől 2015. június 30-ig maradt a sárga-feketéknél. Összesen 2555 napon keresztül dolgozott a Borussia Dortmund élén, többet, mint bárki más a Bundesliga megalapítása óta. (Még egy edző haladt túl a 2000. napon, Ottmar Hitzfeld.)
A legjobb időszaka a 2010 és 2013 közötti volt, két bajnoki címmel, egy DFB-kupával, egy BL-döntővel.
Csillaga lefelé ment a Dortmundnál, 2015-ben megérett a helyzet a váltásra. Négy hónapig nem volt csapata, majd a Liverpoolhoz „igazolt”. Ő volt az első német edző, aki menedzseri posztot kapott Anglia legnagyobb tekintélyű klubjainak egyikénél. Egy lassan már nyolc és fél éves anekdota szerint a Liverpool társtulajdonosa, John W. Henry nem bízott a hagyományos módszerekben, ezért a Moneyballhoz hasonló matematikai módszert keresett, azt a megközelítést, amelyet a Boston Red Soxnál is használt, amikor három World Series-győzelmet szerzett a baseballcsapat. A matematikai modellt a cambridge-i fizikus, Ian Graham dolgozta, s az jött ki belőle, hogy Klopp az ideális választás. Azt is „kimatekozták”, milyen játékosokra lenne szükség.
Minden sztárklubnak akadnak mellényúlásai, de a Liverpool nagyon jó hatásfokkal igazolt, kevés kulcsjátékosnak szerződtetett menő keltett csalódást. A „Vörösök” 2018-ban és 2022-ben másodikok lettek a Bajnokok Ligájában, 2019-ben nyertek. 2020-ban, harmincéves várakozás után bajnoki címet szereztek, az elsőt a Premier League megalapítása óta.
A fenti felsorolásból kiolvasható: idő kellett Kloppnak és a Liverpoolnak a csúcs megmászásához. De sikerült, 2017 nyarától fél évtizeden keresztül Európa legjobbjai közé tartozott a csapat. Abban az öt évben egyetlen más csapat sem ért el háromszor a BL-döntőbe. Klopp pedig még elmondhatta magáról azt is, hogy az első német edző lett, aki megnyerte az FA-kupát és az első, aki elnyerte a Premier League-et.
2022 nyarán még BL-döntős volt a csapat, de a következő idény nem sikerült jól, s ezt ő is sejtette, hogy így lesz. Részben Ullára, a feleségére is hallgatva, de meghosszabbította mégis a szerződését, pedig volt benne bizonytalanság, tudta, hogy a védelem kivételével újjá kell építeni a csapatot.
A transfermarkt.de remek statisztikáit átvéve érdemes megnézni, hogy kikből áll össze a Klopp-éra legtöbbet játszó Liverpool-futballistáinak tizenegye. Nagy meglepetés nincsen benne: Alisson Becker (252) – Trent Alexander-Arnold (298), Virgil van Dijk (245), Andy Robertson (275) – Fabinho (219) – Jordan Henderson (304), James Milner (323), Georginio Wijnaldum (237) – Mohamed Szalah (332), Roberto Firmino (355), Sadio Mané (269). Pályára lehetne küldeni így is őket, de főleg úgy, hogy a listán tizenegyedik Fabinhót kicseréljük a tizenkettedik Joel Matippal (201) vagy a tizenharmadik Joe Gomezzel (195).
A védelmet a vasárnapi FA-kupa-mérkőzésen is pályára tudja küldeni, de a többiek közül a most sérült és egyébként is az Afrika-kupa miatt klubmérkőzést játszani nem tudó gólrekorder, Mo Szalah tagja már csupán a keretnek.
A fentiekből újjá kellett építeni elöl a csapatot, Jürgen Klopp pedig ezt bámulatosan megoldotta. Szinte a teljes középpályássort lecserélte (Thiago Alcantara maradt, de sérült), Szoboszlai Dominik, Alexis MacAllister, Luis Díaz, Darwin Núñez, Cody Gakpo, Ryan Gravenberch és a saját nevelésű brit játékosok, Harvey Elliottól, Curtis Joneson át Jarrell Quansahig már egy új generációt jelent. Van mit örökölni Jürgen Klopptól.
Az X-en (régi nevén a Twitteren) a nevéből következtethetően liverpooli Scousers Chris azt írta: „Soha nem találkoztam Jürgen Klopp-pal. De olyan magasan van, mint apám. Úgy érzem, mintha egy családtagot veszítenék el.”
I've never ever met Jurgen Klopp, But he's up there with my dad.
— Scouser Chris (@ScouserChrisLFC) January 26, 2024
This feels like I'm losing a family member.
