A fukuokai olimpiai kvalifikációs világbajnokság női vízilabdatornáján eldőlt, hogy Hollandia és Spanyolország vívja a döntőt – egyszersmind ők kvalifikáltak a párizsi olimpiára is. A görögök elleni győzelemmel pedig biztossá vált a magyar részvétel a 2024-es dohai világbajnokságon, ahol a maradék ötkarikás kvóták találnak majd gazdára.
Eldőlt, hogy az Európa-bajnok spanyol válogatott lesz a hollandok ellenfele a fukuokai olimpiai kvalifikációs világbajnokság női vízilabdatornájának fináléjában, miután a szerdai elődöntőben a spanyol válogatott 12-10-re legyőzte az ausztrál csapatot.
A 2013-ban világbajnok európai együttes az első negyedben 5-2-re elhúzott, és előnyét végig taktikusan megőrizve diadalmaskodott.
A legutóbbi két Eb-n aranyérmes, Tokióban olimpiai ezüstérmes spanyolok negyedszer játszhatnak vb-döntőt, 2017-ben és 2019-ben egyaránt a második helyen zártak.
A két finalista válogatott kvótát szerzett a pontosan egy év múlva rajtoló párizsi olimpiára.
A voksolást azért írták ki, mert a körzet korábbi önkormányzati képviselője, Takácsné Tóth Hajnalka április 20-án lemondott mandátumáról. A választáson négy jelölt indul a képviselői helyért: a városvezetés és Kisberk Szabolcs polgármester támogatását élvező dr. Tóth Andrea független háziorvos, a függetlenként induló Lesti Árpád politológus, Südi Milán, a Momentum jelöltje, valamint Gyenes Levente korábbi polgármester.
A címvédő argentin válogatott csaknem egy órán keresztül emberelőnyben játszva, hosszabbítás után 3-1-re legyőzte a svájci csapatot a labdarúgó-világbajnokság Kansas Cityben rendezett negyeddöntőjében.
Az Európai Unió bértranszparencia-irányelve (2023/970/EU) a nemek közötti bérdiszkrimináció felszámolását elsősorban nem új tilalmakkal, hanem új megközelítéssel kívánja elérni: a bérezés átláthatóvá tételével és a munkavállalói érdekképviseletek érdemi bevonásával. Ez az írás azt foglalja össze, mit jelent mindez a gyakorlatban a munkavállalói oldal – az üzemi tanácsok és a szakszervezetek – szemszögéből, és miért érdemes már a hazai jogszabály közzététele előtt felkészülni az alkalmazásra. A cikk rávilágít arra, hogy milyen új információs és ellenőrzési jogok keletkeznek, hogyan értelmezhetők az irányelv kulcsfogalmai, és miért nem mindegy, hogy a bérkülönbségeket milyen csoportosításban mutatják ki. Az írás végigköveti az irányelv belső logikáját a munkakör-értékeléstől a bérmeghatározáson át a bérrendszer működésének ellenőrzéséig. Egy fiktív vállalati példán szemlélteti, hol és miként válhat láthatóvá – vagy maradhat rejtve – a rendszerszerű munkahelyi bérdiszkrimináció.
Létfontosságú, hogy megmaradjon valamekkora állami támogatás a hazai tornasportban akkor is, ha a finanszírozási rendszert most átalakítják - mondja Berki Krisztián.