Nyissuk a legemlékezetesebbek sorát egy KK-döntővel. Azok után, hogy 1928-ban a Ferencváros 7:1-re kiütötte a Rapidot (s csak 5:3-ra kapott ki a bécsi visszavágón), illetve, hogy 1929-ben az Újpest 5:1-re verte a prágai Slaviát (a visszavágón: 2:2), tehát már volt két korábbi nagy diadal a korszak legfontosabb európai kupasorozatában, mégis óriási szenzációt keltett, hogy a Fradi 1937. szeptember 12-én 4:2-re megverte a kor első számú futballhatalmának bajnokát, a Silvio Piolával felálló Laziót. Sárosi György dr. volt a meccs hőse, mesterhármast szerzett. (A Fradi Piola mesterhármasa ellenére 5:4-re megnyerte a római visszavágót is.)

1956 augusztusának elején a Vasas – amelynek KK-indulása ellen a riválisok tiltakoztak, mondván, nem elég erős, miért nem a Honvédot nevezi az MLSZ – a Közép-Európai Kupa döntőjének harmadik mérkőzésén 9:2-re kiütötte a Rapidot. A piros-kékek idős hívei évtizedeken keresztül úgy emlegették azt a mérkőzést, főleg, hogy nem látták az 1967-es Hexagonal-torna-meccseket Chilében –, hogy ennél jobban soha nem játszott a csapat a klub történetében.

1958. április 16-án az addigra már kétszeres BEK-győztes Real Madridot 2:0-ra megverte a Vasas a Népstadionban. Több, mint 100 000 néző előtt! A spanyolok azt hitték, hogy a madridi 4:0 után biztonságban vannak, de a Vasas szenzációsan játszott, s leginkább Pierre Schwinte francia játékvezetőn múlt, hogy nem volt esélye a hajrában a harmadik mérkőzés kiharcolására. (A Real Madrid egyébként 1961 őszén is megmérkőzött a Vasassal, Puskás Ferenc akkor már a klub tagja volt, de nem jöhetett. A Madrid kettős győzelemmel jutott tovább.)

Nagyot ugrunk 1964-re, az MTK szinte reménytelen helyzetből kezdte a Kupagyőztesek Európa-kupáját a skót Celtic ellen. Ám a glasgow-i 0:3-ra 4:0-val felelt. Kiütötte azt a csapatot, amelyben már öten is szerepeltek abból a gárdából, amely 1967-ben, első brit csapatként, elhódította a Bajnokcsapatok Európa-kupáját.

1965 áprilisában az 1961 és 1965 közötti öt BEK-döntőből négyben is szereplő SL Benfica látogatott a Népstadionba, a Győri Vasas ETO vendégeként. Telt ház, hetvenezer néző látta az 1:0-s vereséggel tisztességesen helyt álló magyar bajnokot – s a portugál csillagokat, köztük Eusébiót.

1965-ben a Ferencváros megnyerte a Vásárvárosok-kupáját,

mégpedig egyetlen mérkőzésen, Torinóban, Fenyvesi Máté dr. fejes góljával. Az addig vezető, néhol rögös út kiemelkedő állomása volt a Manchester United tíz nap alatti kétszeri legyőzése. Az 1958-as müncheni repülőgép-szerencsétlenségében legjobb játékosainak többségét elveszítő Vörös Ördögök a hatvanas évek közepére emelkedtek újra a kontinens legjobbjai közé.

Övék volt az első csapat, amelyben egyszerre három, pályafutása során aranylabdával kitüntetett futballista együtt játszott: Denis Law (1964), Bobby Charlton (1966) és George Best (1968). A kinti vereség után Novák Dezső tizenegyesgólja adta meg a harmadik mérkőzés lehetőségét, majd a Fradi Karába János és Fenyvesi Máté góljával (John Connellyé ellenében) győzött a harmadik meccsen, s jutott a döntőbe. Olyan párharcok voltak ezek, Albert Flórián (1967) részvételével, amelyen a hatvanas évek közepének öt aranylabdásából négy pályán volt! Az ötödik, Eusébió egy hónappal korábban járt Budapesten…

A VVK-sorozatban a következő években két kupadöntőt is rendeztek Budapesten, mindkettő után az angol vendég örülhetett. A Ferencváros 1968-ban a Leeds United, az Újpesti Dózsa egy évvel később a Newcastle United ellen nem tudta ledolgozni az első mérkőzésen összeszedett hátrányát.

A következő nagy korszakot az Újpesti Dózsa BEK-mérkőzései jelentették, a Juventus elleni csodás első félidővel, a Spartak Trnava és a Celtic emlékezetes kiejtésével és a kor legjobbjának, a Bayern Münchennek az elődöntős szereplésével. A Népstadionban a lilák 1-1-re végeztek, Fazekas László gólt lőtt Sepp Maiernek, de a visszavágón már nem volt esély.

Ilyen presztízsű kupamérkőzést aztán évtizedeken keresztül nem rendeztek Budapesten. (Magyarország más városában igen: 1985-ben a Videoton az UEFA-kupa-döntőjében fogadta a Real Madridot.) Akadtak azért emlékezetes csaták, ilyen volt az Újpest KEK-menetelése, a Köln és Alex Ferguson Aberdeenje elleni meccsekkel, később a Honvéd csatája a Sampdoriával, utóbbinál csak nagyon kevésen múlt a továbbjutás, a bravúr. A Ferencváros 1995 őszén elhozta Budapestre a Real Madridot és az Ajaxot.

A 2019-ben átadott, európai léptékkel is kifogástalan Puskás Aréna aztán új dimenziókat nyitott. Az MLSZ ambíciózus terveivel szinkronban az UEFA a magyar fővárosnak adta a 2020-as UEFA Szuperkupa-döntőt (Bayern München–Sevilla 2-1, hosszabbítás után). A magyar és az európai szövetség jó együttműködésére másfajta példa, hogy a Covid-járvány alatt 2021 tavaszán, Budapest BL-nyolcaddöntőket rendezett, a Borussia Mönchengladbach és a Manchester City, illetve az RB Leipzig és a Liverpool is két-két meccset vívott nálunk.

Fél évvel korábban. 2020 őszén, a Ferencváros a BL-csoportban még körülbelül húszezer néző előtt fogadta Cristiano Ronaldo Juventusát, majd már nézők nélkül a Barcelonát. (Lionel Messi nem játszott a katalánoknál.)

Immár a Covid szerencsére a múlté, következhet az eddigi legnagyobb presztízsű klubmérkőzés Magyarországon.