eur:
393.83
usd:
368.3
bux:
66250.22
2024. április 25. csütörtök Márk

Rapid partikkal Carlsen megvédte sakkvilágbajnoki címét

Magnus Carlsen megvédte sakkvilágbajnoki címét, miután szerdán rapid partikban 3-0-ra legyőzte Fabiano Caruanát az egymillió dollár összdíjazású londoni döntőben.

A 12 klasszikus idejű parti nem hozott döntést a 28. születésnapját pénteken ünneplő norvég Carlsen és amerikai riválisának párharcában, így szerdán négy rapid parti következhetett, amelyekben 25 perc gondolkodási idő és lépésenként plusz 10 másodperc állt a felek rendelkezésére.

Az előzetes várakozások szerint a rövid gondolkodási idő a címvédőnek kedvezett, aki az egymás elleni korábbi rapid- és villámpartikban is dominált: 13 győzelem és négy döntetlen mellett hatszor kapott ki.

Az első mérkőzésen a világossal játszó Carlsen angol megnyitással kezdett, és az első vb-címéért küzdő Caruana 55 lépés után feladta. A második partiban Carlsen sötéttel is remekelt, és a 28. lépése után Caruana ismét feladta, így Carlsennek a folytatásban egy remi is elég volt ahhoz, hogy egymás után negyedszer is világbajnok legyen.

Végül még ennél is jobb eredménnyel zárt: a győzelmi kényszer alatt játszó Caruana lényegesen több időt használt el, ám az előző mérkőzésekhez hasonlóan ismét döntő hibákat követett el, így a norvég akarata érvényesült, és végül a harmadik parti 51. lépése után ünnepelhetett.

Az eddigi világbajnokok

A Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) eredeti kiírása szerint a világbajnoknak minden harmadik évben párosmérkőzésen kellett megvédenie címét. Ez a rendszer egészen 1993-ig működött, amikor az angol Nigel Short ellen a címvédő orosz Garri Kaszparov az általa életre hívott Profi Sakkozók Szövetsége (PCA) keretei között ült asztalhoz, és nyert.

A FIDE vb-címét így az orosz Anatolij Karpov szerezte meg a holland Jan Timman legyőzésével.

A FIDE váltott, és kieséses rendszerű világbajnokságokat rendezett. Kaszparov 15 éves uralkodásának honfitársa, Vlagyimir Kramnyik vetett véget. Ezután került sor a prágai egyezményre 2002-ben, amelynek következménye egy körmérkőzéses torna lett, ezen a bolgár Veszelin Topalov szerezte meg az első helyet.

Topalov 2006-ban vívott címegyesítő mérkőzést Kramnyikkal, majd következett a 2007-es, mexikói torna, ahol Viswanathan Anand diadalmaskodott.

Anand először 2008-ban védte meg címét Kramnyikkal szemben, majd a Topalovval vívott párosmérkőzésen is diadalmaskodott, 2012-ben pedig az izraeli Borisz Gelfandot győzte le.

Anand 2007 óta tartó uralmát 2013-ban az akkor 22 éves Magnus Carlsen zárta le, aki egy évvel később megvédte címét Ananddal szemben. 2016-ban rapid partikban bizonyult jobbnak az orosz Szergej Karjakinnál, akárcsak ezúttal: most az amerikai Fabiano Caruanát múlta felül.

A sakkvilágbajnokok 1886 óta:

1886-1894: Wilhelm Steinitz (osztrák)

1894-1921: Emanuel Lasker (német)

1921-1927: Jose Raul Capablanca (kubai)

1927-1935: Alekszandr Aljechin (orosz)

1935-1937: Max Euwe (holland)

1937-1946: Aljechin

1946-1948: Aljechin halála után nem hirdettek világbajnokot

1948-1957: Mihail Botvinnik (szovjet)

1957-1958: Vaszilij Szmiszlov (szovjet)

1958-1960: Botvinnik

1960-1961: Mihail Tal (szovjet)

1961-1963: Botvinnik

1963-1969: Tigran Petroszjan (szovjet)

1969-1972: Borisz Szpasszkij (szovjet)

1972-1975: Bobby Fischer (amerikai)

1975-1985 és 1993-1999: Anatolij Karpov (szovjet)

1985-1993: Garri Kaszparov (szovjet, orosz), FIDE

1993-2000: Kaszparov, PCA

1999-2000: Alekszandr Halifman (orosz), FIDE

2000-2002: Viswanathan Anand (indiai), FIDE

2002-2004: Ruszlan Ponomarjov (ukrán), FIDE

2004: Rusztam Kaszimdzsanov (üzbég), FIDE

2000-2005: Vlagyimir Kramnyik (orosz), klasszikus címvédő

2005-2006: Veszelin Topalov (bolgár), FIDE

2006: Kramnyik, címegyesítés

2007: Anand

2008: Anand

2010: Anand

2012: Anand

2013: Magnus Carlsen (norvég)

2014: Carlsen

2016: Carlsen

2018: Carlsen

Címlapról ajánljuk
Inkább többre lesz szükség, mint kevesebbre – a heti munkaidő növelését sürgetik Ausztriában

Inkább többre lesz szükség, mint kevesebbre – a heti munkaidő növelését sürgetik Ausztriában

Miközben több más európai ország mellett Ausztriában is vita folyik a munkaidő csökkentéséről, a gazdaság minden területéről mintegy ötezer szereplőt képviselő ipari testület (IV) indítványozta, hogy a csökkentés helyett inkább növeljék a heti munkaidőt 41 órára. A javaslatot felkarolta a kormány egyik legtekintélyesebb minisztere, a szakszervezek azonban tiltakoztak.

Döntött a kormány: három kérdésben is módosítják az alaptörvényt

Megszűnik az igazságügyi miniszteri ellenjegyzés a kegyelmi ügyekben, viszont kiskorúkat érintő ügyekben nem lehet majd kegyelmet adni – jelentette be a Kormányinfón Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Két további kérdésben is módosul az alaptörvény. Május 8-én Budapestre látogat a kínai elnök.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.25. csütörtök, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×