Ahogy arról az Infostart is beszámolt, a Magyar Állami Operaház főigazgatója és az 1332 dolgozót képviselő szakszervezetek elnökei múlt héten csütörtökön aláírták az intézmény belső életét, működését szabályozó új kollektív szerződést. A megállapodás után a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete, valamint az Operaházi Dolgozók Független Szakszervezete visszavonta februári közös sztrájkfelhívását, aminek következtében március 19-étől öt napon át beszüntették a munkát az Opera egyes tárai, és így egy ideig ellehetetlenült bizonyos előadások megtartása. A felek múlt héten kiadott közös közleményükben kiemelték: a megegyezésnek köszönhetően a Magyar Állami Operaházban megszűnt a sztrájkveszély, a köztük 2017 óta tartó kollektív munkaügyi vitát pedig lezártnak tekintik.

Ókovács Szilveszter az InfoRádióban elmondta: azért emelték ki külön a 2017-es esztendőt, mert ennek az évnek a nyarán zárták be ideglenesen az Operaház kapuit, hogy ősszel elkezdődhessenek az intézmény felújítási munkálatai. Mint fogalmazott, ehhez az időponthoz elérve, „egyszerűen muszáj volt felmondani az addig éveken át létező kollektív szerződést, ugyanis komoly bevétel nélkül, ellenben rengeteg kiadásba belekényszerülve, nagy mozgástérrel kellett rendelkezni ahhoz”, hogy az intézmény túlélje azt a periódust. Végül csaknem öt évig tartó felújítást követően 2022 márciusában adták át a felújított Operaházat.

A főigazgató kiemelte: azóta újra használatba vehették az Eiffel Műhelyházat, illetve az Erkel Színháznak is „kialakult egy szisztémája”, amivel pedig mostanra egy olyan időszak állt elő, amikor lehetségessé vált a kollektív szerződés megújítása. Elismerte, hogy

a bérproblémák jelentős szerepet játszottak abban, hogy végül milyen szerződéstervezet került a felek elé.

„Tagadhatatlan, hogy az elmúlt évek jelentős inflációja alaposan megcibálta az operaházi kollégák keresetét is, de a mi ligánkban, ebben a kiemelt kulturális közegben most már a felzárkózás is kérdésessé vált” – tette hozzá.

A cél, hogy megállítsák az elvándorlást és lehetővé váljon új dolgozók, társulati tagok felvétele a Magyar Állami Operaház állományába. Ókovács Szilveszter megjegyezte: ha nem jött volna létre a megállapodás, „ki tudja meddig tartott volna” a márciusban meghirdetett sztrájk. Mint mondta, végül egy átfogó jellegű bérmegállapodást kötöttek, illetve az általa tervezettnél részletesebb kollektív szerződésben sikerült megállapodniuk a feleknek.

Hozzátette: a szerződés „nem éri el azt a terjedelmet”, amit a szakszervezetek szerettek volna, így viszont a „gúzsba kötöttség ellenére” az intézmény vezetőségének

maradt annyi mozgástere, hogy legalább azt a bevételt megtermelje, amennyibe a béremelés került, hiszen „ha a két dolog egymás ellen menne, annak nem lenne jó vége”.

A megállapodás értelmében idén 15 százalékos alapbérfejlesztés jut az Operaház dolgozóinak, de egyes munkaterületeken további juttatások is „rárakódnak” erre az összegre. Ókovács Szilveszter közölte: mivel az alapbérek az év második felétől emelkednek az érintettek részére, várhatóan csak 2025-ben fejti majd ki teljes éves hatását a megállapodás. Ráadásul két félév elteltével már 30 százalékos lesz az emelés. Ennek oka, hogy a felek első körben 10 százalékos bérfejlesztésben egyeztek meg, amelynek kifizetésére július elsejétől lehet számítani. A második ütem 20 százalékos – nem kumulált, a 2024. március 1-i bérszinten számolt, de július 1-ig visszamenőleges – alapbéremelést jelent, ennek esedékessége pedig október elseje lesz.

Az intézmény főigazgatója kiemelte, hogy mindezek mellett emelkedni fognak egyéb illetményelemek is, mint például a cafeteria és más pótlékok. Az Operaház dolgozói már megkapták az új cafeteriajuttatás első felét – 140 ezer forintot SZÉP-kártyán –, a napokban pedig elkezdődik az előkészített új munkaszerződések aláírása.

„A legfontosabb azonban mégiscsak az alapbér megemelése volt, és ezzel párhuzamosan egyéb intézkedéseket is be kellett vezetnünk azért, hogy ezt a pénzügyi egyensúlyt, ha nehezen is, de tartani tudjuk” – összegzett Ókovács Szilveszter.