Infostart.hu
eur:
362.01
usd:
310.29
bux:
151150.37
2026. augusztus 24. hétfő Bertalan
A drónnal készített képen a Magyar Állami Operaház épülete 2023. december 18-án.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Ókovács Szilveszter: be kellett látnom, hogy már egy hete áll a színház, és a károk nagyok

Véget ért a dolgozók sztrájkja a Magyar Állami Operaházban. Ókovács Szilveszter főigazgató szerint az ötnapos leállás is súlyos presztízsveszteség volt, de még nagyobb lett volna a kár, ha folytatódik. Bárány Péter szakszervezeti elnök szerint a dolgozók kitartása hozta meg a 30 százalékos béremelést, de a munkabeszüntetésnek csak akkor lesz vége, ha aláírják a kollektív szerződést is.

A Magyar Állami Operaház vezetése és az intézmény dolgozóit képviselő szakszervezetek elnökei vasárnap 11 órakor megállapodtak a sztrájk felfüggesztésében. Az egyezség szerint az Opera az év második felében két részletben összesen 30 százalék alapbéremelést biztosít munkatársai számára, továbbá április és szeptember hónapban nettó 140-140 ezer forint cafeteriaemelést juttat a dolgozóknak. A kollektív szerződés megfogalmazása az egyenként kitárgyalt, a működési egységekkel egyeztetett dokumentumok alapján még zajlik, és a felek elkötelezettek abban, hogy legkésőbb április 30-ig lezárják a kollektív szerződést és aláírják a sztrájkot végleg lezáró megállapodást.

Amint arról az Infostart is beszámolt, kedd este kezdődött sztrájk a Magyar Állami Operaházban, és a múlt héten csak részben, például zenekari felállás helyett zongorakísérettel, díszlet nélkül tartották meg az előadásokat, de volt, amelyik el is maradt.

Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója az InfoRádióban arról beszélt, hogy a csütörtök volt a legnehezebb nap, péntekre már körvonalazódott a megállapodás a zenekari tagokkal, de ennek ellenére sem tudtak véget vetni a munkabeszüntetésnek. Szombat éjszaka ültek le a színpadi műszak több száz dolgozójával egyeztetni, és utána mutatkozott a főigazgató szerint hajlandóság a megegyezésre.

Mint elmondta, a két követelés, a béremelés és a kollektív szerződés megalkotása között kellett összhangot találni, és a bérben végül megállapodtak, míg a kollektív szerződés megtárgyalására április 30-ig adtak időt. Eddig a határidőig függesztették fel a sztrájkot, de vége csak akkor lesz, ha a felek alá is írják a szerződést.

Ókovács Szilveszter elmondása szerint a gyors megállapodásra azért is szükség volt, mert most kezdődik a bérletmegújítás időszaka, és ez fontos időszaka az Operának üzleti szempontból is. "Az nem lehetséges, hogy egy életjeleket nem produkáló házba rengeteg bérletest tudjunk csábítani, úgyhogy szükség volt a bérmegállapodásra és arra is, hogy időnk maradjon, hogy a kollektív szerződéses példányt is végül is megegyezéssel zárjuk le. És akkor lesz a sztrájknak véglegesen vége" – mondta a főigazgató.

A bérek rendezéséről úgy vélekedett, hogy más hazai művészeti együttesek már megkapták azt a támogatást, amelynek köszönhetően rendezni tudták a béreket, ettől az Opera művészei és színpadi dolgozói jelentősen elmaradtak, és most ezt kellett megoldani.

"Ez volt az áttörést jelentő pillanat, amikor nekem is be kellett látnom, hogy már egy hete áll a színház, a károk nagyok,

és még nagyobbak azok a károk, amelyeket nehéz számszerűsíteni, hiszen a színház presztízsének az elvesztéséről is szó van, illetve ha a következő évad bérletei nem kelnek el, akkor éveken át nézegethetjük ennek a vitának a következményeit" – mondta Ókovács Szilveszter. Azt is kiemelte, hogy a dolgozók is engedtek a követeléseikből, de az Operaház is többet fizet, mint amennyit eredetileg ajánlott. Szerinte most az alkalmazottak most pont annyit kapnak, mint más fontos magyar együttesek muzsikusai, dolgozói, viszont nagyon sokat dolgoznak.

"A magyar kultúrának a húzó lovai vagyunk, és időnként, habár mindig azt a lovat ütik, amelyik húz, meg is kell etetni ezt a lovat.

Az is feladat, hogy az ember fölismerje azt, amikor ez így nincs tovább, és muszáj növelni a béreken. Most ez történt"

– ismerte el a főigazgató.

Bárány Péter, az Operaházi Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy csak felfüggesztették a munkabeszüntetést április 30-ig, a kollektív szerződés megkötéséig, amelybe a mostani bérrendezés is bekerül majd.

A szakszervezeti elnök szerint sikert értek el a sztrájkkal, és szerinte a társulat egységes kiállása kellett ehhez. "A munkatársak egymást támogatva, szolidárisan viselkedve, kitartva folytatták a sztrájkot, nem hátráltak meg, nem dőltek be a munkáltató szavainak, hanem kötötték az ebet a karóhoz, ahhoz, hogy bizony legyen megállapodás, és azért az hellyel-közzel meg is született, és látják a folytatást is" – mondta Bárány Péter.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Megszólalt a légi közlekedési szakértő a Gripen-baleset kapcsán

Megszólalt a légi közlekedési szakértő a Gripen-baleset kapcsán

A Gripen vadászgép rendkívül modern harci eszköznek számít a maga kategóriájában, és várhatóan még mintegy húsz évig szolgálhat a Magyar Honvédségnél – mondta Varga G. Gábor légi közlekedési szakember.
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője
Mit ér a tűzbiztosítás, ha hétfő reggelre túszul ejtik a vállalat adatait?

Mit ér a tűzbiztosítás, ha hétfő reggelre túszul ejtik a vállalat adatait?

Az elmúlt években a vállalati kockázatkezelés fókusza látványosan eltolódott a kiberfenyegetések irányába. Naponta olvashatunk váltságdíjat követelő támadásokról (ransomware), adatszivárgásokról, informatikai rendszerek leállásáról vagy éppen online csalásokról. Könnyen kialakulhat az a benyomás, hogy a digitalizáció korában ezek váltak a vállalatok első számú veszélyforrásává. A valóság azonban ennél árnyaltabb. A kiberkockázatok nem váltották le a hagyományos kockázatokat, hanem sajnos még egy új dimenzióval bővítették azokat. Egy gyártó vállalatnak ma ugyanúgy számolnia kell egy tűzesettel, géptöréssel vagy egy felelősségi kárral, mint tíz vagy húsz évvel ezelőtt. Emellett azonban megjelent egy olyan kockázati kategória is, amely nem az épületet, a gépsort vagy a készletet veszélyezteti közvetlenül, hanem az adatokat, az informatikai rendszereket és végső soron az üzletmenetet. A kérdés ma már nem az, hogy a vállalatokat fizikai vagy digitális veszélyek fenyegetik-e, hanem az, hogyan lehet ezeket együtt kezelni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×