Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 16. vasárnap Ábrahám
A Ragyogj! című ünnepi műsor a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa (EKF) program megnyitóján a veszprémi Kossuth utcán felállított színpadon 2023. január 21-én.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Navracsics Tibor: május elejétől felpörögnek az EKF-programok

Lezárult a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa programsorozat első három hónapja.

A Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa évad január 21-i nyitóünnepsége iránt nagy volt az érdeklődés. Mi sem mutatja ezt jobban, hogy az 56 ezres Veszprém aznap 25 ezer turistával gyarapodott, vagyis gyakorlatilag 50 százalékkal nőtt a városban lévők száma. Az azóta tartott rendezvények is mind kiemelkedően magas érdeklődésről tanúskodnak – értékelt az InfoRádióban Navracsics Tibor területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszter, a térség KDNP-s országgyűlési képviselője.

Az igazi szezon pedig még csak ezután, május elején fog kezdődni a szabadtéri programokkal. Eddig a nyitóünnepségen túl volt például egy irodalmi fesztivál (Holtszezon), illetve most egy bluesfesztivál. Nőtt a miniszter szerint a külföldiek részvétele is: minden kilencedik Magyarországra látogató turista ellátogatott a régióba és részt vett valamelyik eseményen. Vagyis mikor igazán beindul a szezon, várhatóan a külföldiek is az átlagon felüli érdeklődést fognak tanúsítani – vázolta.

A felméréseik szerint elég nagy a nyilvánosságuk a nemzetközi sajtóban: több mint 500 olyan, jelentősebb cikket azonosítottak, amely Veszprémről, az Európa Kulturális Fővárosa programsorozatról vagy a nyitó rendezvényről jelent meg.

Az EKF-programok helyszíne Veszprém, de csatlakozott 116 bakonyi, balatoni település is a programrégióhoz.

"Bakonybél, Zirc, Balatonfüred, Balatonalmádi, Marcali, Fonyód, Hévíz, Keszthely mind-mind a saját karakterét tudja hozzáadni a rendezvényekhez. Amit mi tudunk nekik adni, az részben a társfinanszírozás bizonyos programoknál – a járásszékhelyek esetében egy nagy rendezvény finanszírozása –, illetve a régióra volt egy speciális, összességében hárommilliárd forint összértékű infrastrukturális beruházási keret. Ez utóbbi segítségével például szombaton nyílik meg Balatonfüreden egy kortárs műtár, Salföldön közösségi ház létesült, Balatonalmádiban megújult egy közösségi tér a megújuló kolostorhoz kötődően, Keszthelyen zöldterületek újultak meg. A régió minden pontján történt kisebb-nagyobb közösségi célú beruházás" – mondta Navracsics Tibor.

Balatonalmádi, 2023. március 17.
A balatonalmádi-vörösberényi Kolostorkertben kialakított közösségi tér az átadás napján, 2023. március 17-én. A helyszínen sajtótájékoztatót tartottak a Veszprém-Balaton 2023. Európa Kulturális Fővárosa (EKF) programsorozat helyi rendezvényeiről.
MTI/Vasvári Tamás
A balatonalmádi-vörösberényi Kolostorkertben kialakított közösségi tér az átadás napján, 2023. március 17-én. MTI/Vasvári Tamás
KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Érkeznek a képek az éjjeli, M3-on történt tömegszerencsétlenségről
12 halott

Érkeznek a képek az éjjeli, M3-on történt tömegszerencsétlenségről

Összeroncsolódott autóbusz műszaki mentésén dolgoznak tűzoltók az M3-as autópálya Nyíregyháza felé vezető oldalán, Mezőkeresztes és Mezőnagymihály között 2026. augusztus 16-án reggel. Tucatnyi ember halt meg a balesetben.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Mi áll az egyre fokozódó európai nyári aszályok hátterében?

Mi áll az egyre fokozódó európai nyári aszályok hátterében?

Magyarországon és szerte Európában az elmúlt években/évtizedekben egyre súlyosabbak a nyári aszályok. A kutatók már régóta tudják, hogy a szárazodásért két fő mechanizmus a felelős. Az egyik az üvegházhatású gázok okozta, térben egységes „háttérmelegedés” (termodinamikai melegedés), a másik a nagytérségi légköri cirkuláció átrendeződéséből adódó egyre szaporodó anticiklonális helyzetek és a hozzájuk kapcsolható hőkupola jelenség. A két mechanizmus ugyan nem független egymástól, hiszen a háttérmelegedés felerősíti a hőkupolás helyzetek okozta melegedést, azonban a mindennapokban csak a két hatás együttes eredményét látjuk, azaz a növekvő időjárási szélsőségeket. Egy júliusban a Nature Geoscience-ben megjelent kutatás most szét tudta választani egymástól a két tényezőt. A tanulmány szerzői egy ötletes modellkísérlettel kimutatták, hogy az 1980 óta tartó szárazodás nagyobb részét nem a háttérmelegedés, hanem a légkörzés megváltozása okozza: a talajnedvesség csökkenésének mintegy 55%-a ehhez köthető. Ez az eredmény ugyanakkor egy egyre többet hangoztatott kényes bizonytalanságra is új fényt vet: az éghajlati modellek alulbecslik a légkörzési változások szerepét a növekvő szélsőségek kialakításában, ezzel pedig a modellelőrejelzések is jelentős bizonytalanságot hordoznak. Az alkalmazkodási stratégiák kialakítása során tehát figyelembe kell venni ezt a bizonytalanságot még akkor is, ha az szélesebb spektrumú változásokhoz való alkalmazkodást jelent.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×