Bár még nem önerőből, hanem egy traktor segítségével, de újra mozgásba hoztuk a Dízelcsarnok tolópadját, így már az Északi Járműjavító fedett csarnokában áll mind a hat ikonikus vasúti jármű, melyek a hét elején a Közlekedési Múzeum új helyszínére érkeztek – fogalmazott közösségi oldalán Vitézy Dávid.

Az Árpád, a különleges gyorssínautóbusz, a 424-es és 242-es gőzmozdony, a V60-as Kandó mozdony, az M44-es tolatómozdony és a Cmn személykocsi a Közlekedési Múzeum időszaki kiállításában kapnak helyet. A vasúti járműveket és több más, későbbiekben ide érkező járművekt még a Dízelcsarnok múzeummá való átépítése előtt, a MÁV által több mint egy évtizede hátrahagyott járműjavító mai állapotában egy időszaki kiálítás során kerünek bemutatásra, remények szerint idén nyáron – a járvány alakulásának függvényében. A kiállítás a csarnok, a járműjavító és a térség történetéről, jelenéről és jövőjéről szól majd, ismertetve: miért a lehető legautentikusabb a helyszín a volt járműjavító az új Közlekedési Múzeum számára.

A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója arra is kitért posztjában, hogy az Északi Járműjavító Dízelcsarnoka a Közlekedési Múzeum új otthona, az épület teljes felújítását és átalakítását jelenleg is tervezik, a leghamarabb két év múlva indítható építési munkák során az épület teljesen megújul, alkalmassá válik állandó múzeumi kiállításra és például a tolópadot is újra önerőből működőképessé teszik. Amíg a beruházás előkészítése zajlik, szeretnék az épületet még mai állapotában megmutatni és látogathatóvá tenni, ezt szolgálja a tervezett időszaki kiállítás, melyhez most a járműjavítóba érkeztek ezek a vasúti járművek.

A járműveket egy időszaki kiállításon fogják idén megmutatni az érdeklődőknek, tavasszal–nyár elején, amint erre a vírushelyzet lehetőséget ad.

A kiállítás építését ezennel megkezdték, a vasúti járművek mellett természetesen más kincsek és járművek is érkeznek majd a kiállításba – tette hozzá. „Célunk részletesen bemutatni az új múzeum terveit is, amelyeken gőzerővel dolgozunk annak érdekében, hogy az ipari örökség megőrzésével, annak világszínvonalú kortárs építészettel való kiegészítésével új kulturális negyedet hozzunk létre a kőbányai egykori rozsdaövezetben.”