Újabb álláspont jelent meg a Színház- és Filmművészeti Egyetem sorsáról folytatott vitában.
Új hanggal bővült a Színház- és Filmművészeti Egyetem jövőjéről folytatott vita. Vasárnap az intézmény volt és jelenlegi hallgatói által szervezett tiltakozás résztvevői felszólították a parlamenti képviselőket, hogy ne szavazzák meg az alapítványi fenntartásúvá válásról szóló tervezetet, a felsőoktatás felügyeletért felelős ITM vezetőjét, Palkovics László minisztert pedig arra kérték, teljesítse követeléseiket.
Ugyancsak vasárnap délután az Origo oldalán megjelent a vitában az átalakítás kapcsán szintén megszólított, Vidnyánszky Attila vezette Magyar Teátrumi Társaság nyílt levele az átalakításról őket kérdező Színház- és Filmművészeti Egyetem vezetőihez, ezt alább változatlan formában közöljük.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium még május 27-én nyújtotta be a Színház- és Filmművészeti Egyetem átalakításával - alapítványi fenntartásba adásával - kapcsolatos törvénytervezetet. Az elképzelés szerint már szeptember elsejétől alapítványi formában működne az intézmény, az átalakítással pedig a tárca szerint nagyobb lesz az egyetem önállósága, enyhül az intézmény állami támogatásoknak való kiszolgáltatottsága.
Ezt a szeptemberi határidőt azonban az egyetem vezetése túlságosan rövidnek tartja az átalakulásra. Időközben az egyetem volt és jelenlegi hallgatói közül többen is aggályosnak nevezték a intézmény autonómiájára nézve a tervezett új szervezeti formát.
Az ITM vezetése egyébként az ATV kérdésére azt közölte, hogy a tárca nyitott az egyeztetésekre, közvetlen megkeresés esetén Palkovics László tárgyal a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatóival.
KezdőlapKultúraVálaszolt a Magyar Teátrumi Társaság a Színház- és Filmművészeti Egyetem vezetőinek
Az iráni konfliktus megrázta a világ tőzsdéit: az olajipar kivételével szinte minden tőkepiaci termékből menekül a tőke – mondta az InfoRádióban a Portfolio tőzsderovatának vezetője, Nagy Viktor.
A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
Eladási hullám söpört végig a tőzsdéken az elmúlt napokban, miután a közel-keleti háború már 5. napja tart, és ugyan eleinte csak az USA és Izrael mért csapást Iránra, a konfliktus már vagy egy tucat országra kiterjed. A befektetők részben az olajárak elszállása, és az ezek által generált inflációs- és növekedési kockázatok miatt aggódnak, miután Irán lezártnak nyilvánította a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú Hormuzi-szorosot. Közben a tőzsdék folyamatosan esnek, tegnap lefordultak az hét elején még relatíve jól teljesítő amerikai tőzsdék, majd Ázsiában is folytatódott a lejtmenet, különösen dél-koreai piac kapott nagy ütést, több mint 10 százalékosat, ami miatt fel is kellett függeszteni a kereskedést. Európa ehhez képest már jobban néz ki, kis emelkedést mutatnak a vezető indexek, ami az elmúlt napokban látott masszív eséshez képest érdemi hangulatjavulást jelent.
A drone attack caused a fire at the US consulate in Dubai, while a missile hit a US base in Qatar. In Iran, the reported number of civilians killed since Saturday passes 1,000.
9 °C
