Az alapítványi fenntartási forma elsőként a Budapesti Corvinus Egyetemmel indult, a most átalakuló egyetemek esetében sok tekintetben más lesz – fogalmazott az InfoRádiónak az ITM felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára. A lényegi különbséget az adja, hogy míg a Corvinusnál az alapítványt tőkésítette az állam, így az alapítvány számára nyújtott részvények osztalékából finanszírozza az egyetemet az egyéb, más saját bevételeken kívül, vagyis klasszikus magánegyetemi formában működik, addig a most átalakuló egyetemek esetében – bár a jogi forma ugyanaz, hogy az állam által létrehívott vagyonkezelői alapítvány lesz a fenntartója az intézményeknek – azonban

a „köldökzsinór nem szakad el” az államtól a finanszírozás tekintetében

– tette hozzá Horváth Zita.

A fentiek értelmében 2022. január 1-től egy háromlábú finanszírozás lép életbe az állami és alapítványi intézmények esetében: lesz egy úgynevezett hallgatói láb, vagyis hallgatói létszámhoz kötődik a finanszírozás egy része, lesz egy kiválósági, tehát a kutatáshoz, a művészeti tevékenységhez kötődő láb, valamint a harmadik, ami az említett első kettő finanszírozását hivatott szolgálni az infrastruktúra oldaláról.

Horváth Zita arra is kitért: az alapítványok egy hosszú távú, 10-20 éves keretszerződést is kötnek az állammal, amelyben meghatározásra kerül a fő profiljuk, emellett pedig lesz egy 3-5 éves finanszírozási szerződés is, ami konkrétan pénzben fejezi ki a támogatás mértékét arra a tevékenységre, amelyet az intézmény folytat. Ilyen értelemben

a finanszírozás biztosított lesz az állam részéről.

Ami a könnyebbséget adja, hogy emellett a saját bevételszerzési képessége az intézmények növekedni fog azáltal, hogy nem az államháztartási törvény hatálya alatt lesznek – magyarázta az ITM felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára.

Fontos továbbá, hogy a jelenleg állami tulajdonban lévő,

az intézmények által használt ingatlanegyüttesek az egyetemekre szállnak,

valamint az is, hogy két lépcsőben, összesen mintegy 30 százalékos bértömegemelésre is sor fog kerülni 2021 és 2022. január 1-fől, remélve, hogy ezáltal az egyetemek rugalmasabban működő, versenyképesebb intézményekké válnak.

Horváth Zita az alapítványok kuratóriumi összetételével kapcsolatban neveket nem kívánt közölni, miután a döntés néhány intézmény esetében csak a napokban várható. Szerinte olyan emberekre van szükség, akik valamilyen módon mutatnak szakmai tudást, érzékenységet, elköteleződést és támogatási hajlandóságot az intézmény iránt. Lehetnek akár piaci szereplők vagy abszolút a szakmából valók, ugyanakkor az 5 fős kuratóriumban legfeljebb egy fő lehet, aki az egyetemmel jogviszonyban áll, de ez még nem jelenti azt automatikusan, hogy lesz is – jegyezte meg.