Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Nyitókép: Magyar Nemzeti Filmarchívum

Botrányba fulladt a nyaralás - nézze meg, mi történt száz éve!

Jövő nyárig hetente frissülő, mindig pontosan a száz évvel ezelőtti eseményekről beszámoló korabeli filmhíradókat nézhetnek az érdeklődők a Filmarchiv.hu oldalon.

Az 1918 augusztusa és 1919 júniusa közötti csaknem egy esztendő filmhíradó termése az első olyan magyar történelmi filmdokumentáció, amely szinte teljes egészében fennmaradt. A Filmarchívum a némafilmtekercseken látható híradókat komoly kutatómunkával, korabeli újságcikkek alapján elkészített külön narrációval teszi közé hetente frissülő videónaplójában - olvasható a Magyar Nemzeti Filmalap közleményben.

Mint írják, a százéves filmhíradókból kiderül többek között, hogy miért álltak sorba 1918 nyarán selyemért a Károly körúton, hogyan enyhítettek a lakáshiányon, miért akarta megölni magát a Babaszínpad tinédzser sztárja és mi történt azzal a nyolcéves kisfiúval, aki benyúlt az állatkerti hiénák ketrecébe.

Felidézik: az első világháború vége előtt az Est lapok kiadója elhatározta, hogy újságjának népszerűsítésére a moziba viszi lapjának egyfajta mozgóképes mellékletét. 1918. szeptember 9-én, hétfőn jelent meg Az Est Híradó első száma, amelyet az első napon négy fővárosi és hat vidéki moziban mutattak be. Összesen 12 kópia készült belőle, ezeket vetítették később a nagyobb magyarországi mozikban, sőt még Bécsben is.

A filmhíradó ekkoriban már nem számított újdonságnak a mozikban, a tömegtájékoztatásnak és propagandának ezt az akkoriban páratlanul hatékony eszközét már a világháború első pillanataiban felfedezték. Gyakoriak voltak a mozikban a különféle rövidebb-hosszabb mozgóképes tudósítások, igaz ezek szinte kizárólag német és osztrák híradók magyarul feliratozott változatai voltak. Nagy számuk ellenére nem sokat tudni azonban ezekről a híradókról, hiszen kópiáik csaknem mind elvesztek.

Az Est, majd később a Vörös Riport Film híradói azért maradhattak fenn, mert az egyéves periódus az őszirózsás forradalmat és a Tanácsköztársaság időszakát is magába foglalta, ezért az 1919 végétől berendezkedő Horthy-rendszer számára fontos nyomozati anyaggá váltak a tekercsek, amelyek a bűnügyi levéltár raktárába kerültek. A kinagyított képkockák alapján számos bírósági ítélet született, és a film lett a tárgyi bizonyítéka annak, hogy azokban a napokban ki merre járt, hol mit csinált. Az összesen két órányi, magyarázó felirat nélküli anyag digitalizálása jelenleg is folyik.

A 100 éves felvételek alapkutatását és a hetente jelentkező videók szerkesztését a Filmarchívumban munkatársai végzik. A Filmhíradók Online gyűjteményében teljes terjedelmében is megtekinthető híradókhoz autentikus zenét a Filmarchívum másik archív portáljáról, a Gramofon Online-ról válogattak a szerkesztők - áll a közleményben.

Kitérnek arra is: a kutatást nagyban segíti az a Nemzeti Digitalizálási és Filmfelújítási program, amelyet tavaly óta végez a Filmalap. A program részeként felújított több tucat alkotást, köztük a 100 éves híradók most induló sorozatét a második Budapesti Klasszikus Film Maratonon is bemutatják szeptember 4. és 9. között.

Címlapról ajánljuk
Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.

Figyelmeztetés: a luxusigények felfalják – veszélyben lehet a zöld jövő

A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét – mutat rá egy friss tanulmány. A kutatás egyik szerzője, Ürge-Vorsatz Diána szerint a globális energiaéhség erősebb, ezért az új megújuló kapacitások jelentős része nem a szén- vagy gázalapú erőműveket váltotta fel, hanem az új fogyasztást szolgálta ki.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×