Egy 90 hektáros alapterületű vár alapjaira bukkant egy román és német régészekből álló csoport az Arad megyei Újszentanna mellett. A szakemberek szerint a várat a bronzkorban, körülbelül 3400 évvel ezelőtt építhették - írja a Főtér. A hír kapcsán megpróbáltunk utánajárni ennek a rejtélyes kornak és civilizációnak.
A késő bronzkor középső szakaszára, az időszámítás kezdete előtt 1300-1100-ra datálható ez a korszak. A várak többszörös erődítések voltak, amelyeket földből készült sáncok és árkok vettek körül. Az erődítményt az árkokból kiásott földből támogatták meg, és ezeket vették körül további nagy méretű árkok, amelyek általában 5-7 méter szélesek, és 2-3 méter mélyek lehettek - mondta Szeverényi Vajk, az az MTA Régészeti Intézet és a debreceni Déri Múzeum munkatársa.
A várak regionális központok is voltak
Mivel a kutatás elején járnak, ezért annyit lehet megállapítani, hogy ebben a korszakban a dél-alföld területén a határ mindkét oldalán - Magyarországon és Romániában - Csongrád, Békés, Arad és Temes megyében több ilyen nagy lelőhely is volt. Hasonlók Európa számos területén jelen voltak ebben a korszakban, de az óriási méret különlegessé teszi a dél-alföldi területet - tette hozzá a régész.
A zsadányi vár a maga 1700 hektárával Európa legnagyobb őskori lelőhelye, méretben utána következik Csanádpalota.
Népek ebben a korban
Régészeti módszerekkel nem lehet megállapítani, hogy milyen népek élhettek ebben a korban, hiszen nincsenek írásos források erről a korról. Szeverényi Vajk kifejtette: "A Trójával való időrendi kapcsolat megvan, de Trója egy fejlettebb terület volt. A földvárak méretükben jóval meghaladják Tróját, de az egyelőre nagy kérdés, hogy mi volt a funkciójuk. Mivel óriásiak, több kilométer hosszan nyúlnak el, ezért gyakorlatilag védhetetlenek. Arra ugyanakkor jó volt ez a méret, hogy aki nem a kapun jött be, azon látszódhatott, hogy nem békés szándékkal érkezett" - magyarázta a régész.